Gyakori kérdések – 57 egyenes válasz

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a járművel másnak okozott kárt téríti – jogszabály írja elő minden forgalomban lévő járműre, és a károsultat védi, miközben a károkozót a kártérítés vagyoni terhétől óvja. Részletek: mi a kgfb és miért kötelező.

A kgfb a másnak okozott kárt fedezi és kötelező; a casco a saját autó kárát (törés, lopás, elemi kár) és önkéntes. Egy balesetben gyakran mindkettő szerephez jut. A teljes térkép: kgfb vs. casco tükör-cikk.

Az üzembentartó – aki a forgalmi engedélyben üzembentartóként szerepel; ha ilyen bejegyzés nincs, a tulajdonos. Lízingnél jellemzően a lízingbevevő. A szereposztás részletei: üzembentartó vagy tulajdonos.

A saját autója kárát és a saját hibás balesetben elszenvedett saját sérülését nem téríti. A szándékosan okozott kárt a károsult felé a biztosító jellemzően megtéríti, de a kifizetett összeget a károkozótól visszakövetelheti – ahogy súlyos szabályszegésnél (pl. ittas vezetés) is. Súlyos szabályszegésnél (pl. ittas vezetés) a kifizetett kárt a biztosító vissza is követelheti.

Amíg a jármű forgalomban van, igen – a „nem használom” önmagában nem mentesít. A szabályos megtakarítási út a forgalomból történő ideiglenes kivonás és a szüneteltetés: mikor és hogyan.

A fedezetlen napokra fedezetlenségi díj jár, a hatóság a nyilvántartásból kiszűri a biztosítatlan járművet, kár esetén pedig a Kártalanítási Számla kifizetését Öntől behajthatják. Őszintén a tétekről: mi történik, ha nincs kgfb.

Igen: a kgfb a meghajtás fajtájától függetlenül minden forgalomban lévő járműre kötelező, elektromos és hibrid autóra ugyanúgy. Egyes biztosítóknál a tisztán elektromos hajtás díjkedvezményt is jelenthet, ez azonban ajánlatonként és biztosítónként eltér. A pontos feltételeket az összevetésnél mutatom meg: elektromos autó és a kgfb.

Igen – a pótkocsi és az utánfutó (a lakókocsit is beleértve) önálló járműnek számít, ezért önálló kgfb-t igényel, függetlenül a vontató autó biztosításától. Könnyű, féktelen utánfutóknál egyes biztosítóknál kedvezőbb, kisebb díjú konstrukció is elérhető. A pontos szabályokat és díjsávokat érdemes biztosítónként összevetni: utánfutó és pótkocsi.

A kgfb a biztosítottakkal – az üzembentartóval és a vezetővel – szemben támasztott kártérítési igényeket fedezi, ezért a balesetet saját hibájából okozó vezető saját sérülésére nem fizet: ő a károkozó, nem a károsult, a saját sérülésére a balesetbiztosítás vagy az ilyen célú kiegészítő való, illetve ha a másik fél is hibás volt, a másik jármű kgfb-je a rá eső hányadot téríti. A károkozó autóban utazók – családtagok, barátok, munkatársak – viszont károsultak: sérülésükre a károkozó jármű kgfb-je fizet, akkor is, ha a balesetet a saját hozzátartozójuk okozta. Ez az utasként utazó üzembentartóra is igaz, mert a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény a biztosítottak egymással szembeni igényéből csak a dologi kárt és az elmaradt hasznot zárja ki, a személyi sérülést nem. A másik járműben ülők, a gyalogosok és a kerékpárosok szintén a károkozó kgfb-jéből kapnak térítést, megosztott felelősségnél pedig a vétlen utasok jellemzően bármelyik károkozó biztosítójánál érvényesíthetik a kárukat. A személyi sérüléses kárt orvosi dokumentációval a károkozó biztosítójának kárvonalán érdemes bejelenteni; a részleteket a személyi sérüléses kárról szóló cikk írja le.

Belföldön nem kell magával vinnie sem a kötvényt, sem igazolólapot: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szerint a fedezet fennállását az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, a központi kötvénynyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel ellenőrzi, így a rendőr a rendszám alapján látja, van-e élő szerződés. Igazoltatásnál 2023. január 1-je óta belföldön a magyar hatóság által kiállított vezetői engedélyt és a forgalmi engedélyt sem kötelező magánál tartania – a rendőr ezeket is a nyilvántartásból ellenőrzi, a személyazonosságát viszont igazolnia kell, és külföldön az okmányok továbbra is szükségesek –, a biztosítási papír felmutatása pedig nem feltétel. Érdemes mégis elérhetően tartani – akár a telefonján – a biztosító igazolását vagy a kötvényt, mert frissen kötött szerződésnél a nyilvántartás átfutása vagy egy adathiba miatt a helyszínen ez segíthet feloldani a félreértést, és egy karambolnál a másik félnek is ebből tudja megadni a biztosítója nevét és a kötvényszámot. Külföldön az EGT-államokban és a rendszámegyezményhez csatlakozott további országokban (például Svájcban, Szerbiában – a pontos lista a MABISZ oldalán érhető el) a magyar rendszám és a forgalmi engedély elég, a zöldkártya-rendszer többi országában viszont a biztosítótól jellemzően díjmentesen kérhető zöldkártyát kell felmutatnia. Azt, hogy a nyilvántartás valóban élőnek mutatja-e a szerződését, rendszám alapján Ön is megnézheti – ennek módját a rendszám alapú ellenőrzésről szóló cikk írja le.

A mindenkori szabályok szerint 15 osztály van (M04–M01, A00, B01–B10): a kármentesen zárt év jellemzően egy lépés felfelé, a kifizetett okozott kár jellemzően két lépés vissza. A teljes logika: bonus-malus érthetően.

Nem: a besorolás a központi kártörténeti nyilvántartásban él, és az új biztosító onnan veszi át. A valódi kockázat a rossz ütemezés (fedezetlen rés) – ezért szól külön cikk a bónuszfokozat-védelemről.

Nem – csak az a kár számít, amelyet az Ön biztosítója az Ön szerződése terhére kifizetett. Vétlen károsultként a bónusza változatlan marad. Részletek: az okozott kár hatása.

Igen, ha a régi szerződés érdekmúlással (tipikusan eladással) szűnt meg, és a kategória azonos – élő szerződés mellől, második autóra viszont nem. A feltételek: fokozat-átvitel és két autó – két szerződés.

Nem – a besorolás az üzembentartó személyéhez kötött: a gyerek nem lép be a szülő fokozatába, és a fokozat nem ajándékozható. A családi észszerűsítés útja az üzembentartó tudatos megválasztása: üzembentartó-váltás családon belül.

Egy módon: ha a biztosító által kifizetett teljes kárösszeget a mindenkori szabályok szerinti határidőn belül – jellemzően 45 napon belül – visszafizeti. Kisebb kárnál ez gyakran megéri; a számolás módja: az okozott kár cikke.

Igen, egyes biztosítóknál választható bónuszvédő kiegészítő, amely egy (jellemzően az első) kifizetett kár díjhatását tompíthatja – a besorolást magát jogszabály és a kárnyilvántartás határozza meg, azt a kiegészítő nem írja felül. A kiegészítő felára és a védelem terjedelme – hányszor, milyen kárig – biztosítónként jelentősen eltér. Ha sokat vezet, és tart a visszasorolástól, ezt a sort érdemes külön megnézni az összevetésnél: a bónuszvédelmi kiegészítő.

Bizonyos esetekben igen: van biztosító, amely megfelelő igazolással, a mindenkori szabályok és saját elbírálási gyakorlata szerint figyelembe veszi a külföldön szerzett kártörténetet a besoroláshoz. Ez nem automatikus, és nem minden biztosítónál egyforma mértékű. Hazaköltözéskor érdemes ezt kifejezetten megkérdezni ajánlatkéréskor – ha szól, az ajánlatkérésnél ebben segítek: külföldi kártörténet.

A bonus-malus rendszerről szóló NGM-rendelet szerint (4. § (4) bekezdés) a biztosító a megszűnt szerződésen megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő két éven belül veszi figyelembe az új szerződés besorolásánál, és csak ugyanabba a gépjármű-kategóriába tartozó járműre – ha a megszűnés és az új kötés között több mint két év telik el, a besorolás elvész, és az új szerződés A00 osztályból indul. A kétéves ablak nem azt jelenti, hogy az autó közben biztosítás nélkül állhat: amíg a jármű forgalomban van, kgfb-nek kell lennie rajta (a fedezetlen napokra fedezetlenségi díj jár), a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés besorolását pedig a rendelet szerint másik járműre kötött szerződésre nem lehet átvinni – a rés jogszerűen úgy keletkezik, hogy az autót eladja (érdekmúlás), vagy ideiglenesen kivonatja a forgalomból, amikor a kgfb kockázatviselése a kgfb-törvény (Gfbt.) 26. §-a szerint legfeljebb egy évig szünetel, a szerződés csak ennek lejártával szűnik meg, vagyis a két év is csak ettől számít. A tipikus helyzetben tehát – eladta az autót, egy ideig autó nélkül élt vagy külföldön dolgozott, és két éven belül újra kgfb-t köt ugyanolyan kategóriájú járműre – a besorolás megmarad, és az új biztosító azt a központi kártörténeti nyilvántartásból jellemzően igazolás nélkül látja; a külföldi biztosítónál közben szerzett kármentes évek beszámítása viszont külföldi igazolással, a biztosító gyakorlata szerint történik, erről a „Külföldön szerzett kármúlt: elismertethető itthon?” cikk szól. Az átvitel menetét és a két autó esetét az „Autócsere: így viszi magával a bónuszfokozatát” és a „Két autó, két szerződés: hogyan alakul a bónusz?” cikkek írják le.

Főszabályként a biztosítási évfordulóra: a felmondásnak a mindenkori szabályok szerint legalább 30 nappal az évforduló előtt meg kell ÉRKEZNIE a biztosítóhoz – ezért a postázást, illetve az elektronikus beküldést ehhez képest, tartalékkal érdemes időzíteni. Az évforduló-keresés: hol találja a dátumát.

Három biztos hely: a kötvény, az évfordulós értesítő és a biztosító ügyfélszolgálata vagy online fiókja – alkuszként lekérdezéssel én is meg tudom mondani. A legtöbb újabb szerződésnél az évforduló a kötés dátumához igazodik, nem az év végéhez.

Csak akkor, ha a szerződése naptári évfordulós – ez ma jellemzően a régebbi kötésű és a flottás szerződések köre. Minden más szerződés a saját évfordulójánál „kampányol”. Részletek: kit érint az év végi időszak.

Nem cél a váltás – cél a friss összkép: versenyeztetni minden évfordulónál érdemes, váltani csak akkor, ha díjban ÉS tartalomban is jobb a kép. Az őszinte szempontok: mikor váltson és mikor ne.

Előbb az új szerződés – az évforduló napjától indulva –, utána a határidős írásos felmondás, végül az ellenőrzés. Így nem keletkezik fedezetlen rés. A teljes menet: váltás lépésről lépésre és a checklist.

Ilyenkor a szerződés jellemzően a következő évfordulóig marad – ez nem tragédia: a következő évfordulóra időzített, előre naptárazott menetrenddel a lehetőség visszatér. Évközi kaput élethelyzet-változás (pl. eladás, üzembentartó-váltás) nyithat, a mindenkori szabályok szerint.

Eladáskor a régi szerződés a mindenkori szabályok szerint érdekmúlással megszűnik – ezt az eladónak jellemzően be kell jelentenie a biztosítónak, a szerződés adataival és az adásvételi szerződéssel. Az új tulajdonosnak, mielőtt forgalomba helyezi vagy használja a járművet, saját kgfb-t kell kötnie, hiszen fedezetlen nap nem maradhat. A pontos teendőket és a határidőket az adásvételi checklist foglalja össze.

Igen, de csak a törvényben meghatározott módon: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) szerint a szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (az évfordulóra) a biztosító is felmondhatja írásban, legalább 30 nappal az évforduló előtt, indoklás nélkül – ugyanúgy, ahogy Ön; a felmondás a Gfbt. szerint akkor hatályos, ha a másik félhez határidőben megérkezik, tehát a 30 nap a beérkezésre vonatkozik. Évközben a biztosító nem mondhat fel: a szerződés ilyenkor csak a felek közös megegyezésével, érdekmúlással (a jármű forgalomból kivonása vagy az üzembentartó személyének változása, például eladás) vagy díjnemfizetéssel szűnhet meg – ez utóbbi nem felmondás, hanem a türelmi idő eredménytelen letelte után, az esedékességtől számított hatvanadik napon a törvény erejénél fogva következik be. A biztosítói évfordulós felmondás a gyakorlatban ritka, de előfordul; a következménye az, hogy a jármű az évfordulótól biztosítatlan lenne, ezért az évforduló napjától – a gyakorlatban másik biztosítónál – új kgfb-t kell kötni, a bonus-malus besorolás pedig a kártörténeti nyilvántartásból átvihető – a felmondás nem rontja a besorolást. Fontos különbség a díjnemfizetéses megszűnés: ott a Gfbt. nem helyreállítást, hanem újrakötést ír elő – az adott biztosítási időszak hátralévő részére csak annál a biztosítónál köthető új szerződés, amelynél a régi megszűnt, a hátralévő időszak díját a kötéskor kell megfizetni, a fedezetlen napokra pedig fedezetlenségi díj jár. Ha a biztosítótól évfordulós felmondást kap, kezelje úgy, mint a saját váltását: az új szerződés kockázatviselése az évforduló napjától induljon, hogy ne legyen fedezetlen nap, és a biztosító értesítésében szereplő dátumokat a kötvényével vesse össze.

Egy járműre egy időszakban csak egy kgfb lehet: a kgfb-törvény (Gfbt.) 10. § (1) bekezdése szerint az ugyanarra a biztosítási időszakra vagy annak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, vagyis az időben korábban létrejött szerződés marad érvényes, a rá ráfedő későbbi nem. Elcsúszott váltásnál ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a régi szerződés felmondása nem érkezett meg határidőre a biztosítóhoz (vagy formailag nem volt rendben), a régi szerződés az új időszakra is él, és az időközben másik biztosítónál megkötött új szerződés az érvénytelen; ha pedig két online kötés jött létre ugyanarra az indulónapra, a később létrejött a felesleges – a biztosítók ezt a központi kötvénynyilvántartás alapján jellemzően maguk is észlelik. A teendő: mindkét biztosítót írásban értesítse (kötvényszámokkal és indulónapokkal), kérje az érvénytelen szerződés törlését és a rá befizetett díj visszatérítését – a visszautalás menete és ideje biztosítónként eltér –, és ellenőrizze, hogy az érvényes szerződésen az adatok, a besorolás és a díjfizetés rendben vannak, mert a jármű fedezete végig ezen áll, és ha a bizonytalan napokban kár történik, azt ennek a szerződésnek a biztosítója rendezi. Ez nem azonos a „párhuzamos üzemeltetéssel”: az azt jelenti, hogy ugyanaz az üzembentartó egyszerre két járműre tart fenn két külön szerződést – ilyenkor a bonus-malus rendelet 4. § (5) bekezdése szerint a második jármű szerződése A00 osztályba kerül, és csak egyes biztosítók díjszabása kezeli kedvezőbben a második autót; erről a „Két autó, két szerződés: hogyan alakul a bónusz?” cikk szól, a váltás tipikus hibáiról a „Hét gyakori váltás-hiba – és hogyan kerülje el őket”, a váltás közbeni kárról pedig a „Kár történt a váltás közben: ki fizet, és mit tegyen?” cikk.

Türelmi idő indul – a mindenkori szabályok szerint jellemzően az esedékességtől számított 60 nap –, amíg a fedezet él és a tartozás pótolható. Ha eredménytelenül telik el, a szerződés megszűnik. A teendők: késedelem-cikk.

A biztosítás nélküli naptári napok utólagos tétele: tarifáját évente hirdetik ki (a MABISZ teszi közzé), és jellemzően a piaci díjak napi szintjének többszöröse. Működése és elkerülése: a fedezetlenségi díj cikke.

Az adott biztosítási időszakra jellemzően nem: a mindenkori szabályok szerint az eredeti biztosítónál kell újrakötni, a tartozás és a fedezetlenségi díj rendezésével. A piac a következő évfordulón nyílik újra. A menet: újrakötés-cikk.

A csoportos beszedés – a feledékenység ellen ez véd a legjobban; a teendő a számlafedezet és a beszedési limit karbantartása. A csekk a legsérülékenyebb út. Az összevetés: fizetési módok buktatói.

Három rendezett út van: elfogadni (ha a piacon így is versenyképes), versenyeztetni, vagy határidőre váltani. A legrosszabb a levél félretevése – az utalások-limitek igazítása nélkül késedelem születhet. A menet: évfordulós díjváltozás.

Ez jellemzően rutin egyeztetés: a biztosító vagy a MABISZ a nyilvántartásban szereplő adatokat – rendszám, üzembentartó, kártörténet – veti össze, és eltérés esetén kéri a pontosítást. A levelet érdemes komolyan venni és határidőre válaszolni, mert a rendezetlen adat kártörténeti vagy díjszámítási problémát okozhat. Ha bizonytalan a levél hitelességében, a biztosító hivatalos ügyfélvonalán érdemes visszaellenőrizni: adategyeztetési levelek.

Csak a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának idejére – a kivonás a kormányablakban intézhető, és a szünetelés alatt a járművel közlekedni tilos. Hosszabb állásnál valós megtakarítás lehet: a szünetelés-cikk.

A kgfb-díjtarifákban a biztosítók olyan vállalásokért adhatnak kedvezményt, amelyek nekik költséget takarítanak meg vagy kockázatot csökkentenek: elektronikus kapcsolattartás és e-kötvény, éves vagy féléves egyösszegű díjfizetés, csoportos beszedés vagy átutalás a csekk helyett, a biztosítónál élő másik szerződés (lakás, casco), egyes tarifákban személyes jellemzők is – a kör és a mérték biztosítónként és tarifánként eltér, és a Gfbt. szerint meghirdetett díjtarifa rögzíti. A kedvezmény nem ajándék, hanem a vállalás ára: ha a feltétel nem teljesül – papíron kér levelet, visszaáll a havi csekkes fizetésre, megszűnik a másik szerződés, nem igaz a nyilatkozott adat –, a biztosító a tarifa szabályai szerint a kedvezményt megvonhatja és a díjkülönbözetet követelheti; hogy mikortól és hogyan, az biztosítónként eltér. Az e-kommunikációnál a vállalás több egy e-mail-cím megadásánál: azt vállalja, hogy az ügyfélfiókba feltöltött iratokat megnézi, mert a biztosító a díjfelszólítást, a díjkülönbözetről szóló levelet és a felmondást is jellemzően csak oda tölti fel – a Pénzügyi Békéltető Testület egy 2025-ben ismertetett jogesetében az ügyfél regisztrációs hiba miatt nem látta ezeket, és csak az időszak végén derült ki, hogy a szerződése megszűnt. Ezért a kedvezmény akkor éri meg, ha a vállalás a valós szokásaira illik: aki nem fog ügyfélfiókot nézni, annak a papír a biztonságosabb választás, aki egyösszegű fizetést vállal, annak az esedékességkor meg kell lennie a teljes díjnak. Ha egy vállalást már nem tud tartani, érdemes a biztosítónak előre, írásban jelezni és a módosítást kérni, mert a hallgatólagos meg nem felelés díjkülönbözettel, a nem olvasott felszólítás pedig a szerződés megszűnésével végződhet.

Biztonság (vészvillogó, mellény, sérültnél 112), kék-sárga baleseti bejelentő kitöltése, fotók mindenről, tanúk elérhetősége – vitánál vagy sérülésnél rendőr. A teljes sorrend: első lépések a helyszínen.

A károkozó kgfb-biztosítójánál – kárvonalon vagy online felületen; a biztosító a rendszám alapján a központi nyilvántartásból visszakereshető. Ha van cascója, választhatja azt is. A menet: kárigény károsultként.

A káreseményt a saját biztosítójánál kell bejelentenie a mindenkori szabályok szerinti határidőben – a károsulttal a biztosító számol el. A bejelentés tényközlés, nem önvád. Részletek: bejelentés károkozóként.

A MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla léphet be – biztosítatlan károkozónál a kár rendezésére, ismeretlen károkozónál a mindenkori szabályok szerinti körben. A rendőrségi bejelentés ilyenkor kulcs. Részletek: a Kártalanítási Számla.

Az EGT-ben igen, külön papír nélkül; a zöldkártya-rendszer további országaihoz nemzetközi igazolás (zöldkártya) kellhet, amelyet a biztosítója jellemzően díjmentesen állít ki. Utazás előtti teendők: kgfb külföldön.

Igen, a személyi sérüléssel járó károk – fájdalomdíj, keresetkiesés, gyógyítási költség – elbírálása jellemzően hosszabb és dokumentum-igényesebb, mint a tisztán anyagi káré, gyakran orvosi iratok is szükségesek hozzá. Súlyosabb sérülésnél célszerű jogi vagy szakértői segítséget is bevonni a kárigény összeállításába. A bejelentés első lépései ilyenkor is ugyanazok, mint anyagi kárnál: személyi sérülés a kgfb-kárban.

A rutinkárt a biztosító kárvonala viszi a leggyorsabban – én az elakadt vagy vitás ügyeknél lépek be: dokumentum-rendezés, tájékoztatás a feltételek alapján, rendezett panaszút. A szereposztás pontosan: az alkusz-cikk.

Járhat, de nem automatikusan és nem „csereautóként”: a kgfb a károkozó kártérítési felelősségét fedezi, és a Polgári Törvénykönyv teljes kártérítési szabálya szerint a kár része a vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség is – a bérautó díja tehát akkor térítendő, ha az autó használata Önnek a javítás alatt ténylegesen szükséges volt, és a bérlés mértéke indokolt. Az indokolt mérték a gyakorlatban három dolgot jelent: időtartamban a kárfelvétel és a javítás tényleges, a szerviz által igazolt idejét (totálkárnál a pótláshoz szükséges észszerű időt), kategóriában a sérült autóval azonos vagy alacsonyabb osztályt, összegben pedig a piaci bérleti díjat – a kárenyhítési kötelezettség miatt az indokolatlanul hosszú vagy drágább bérlés különbözete Önnél marad, és egyes biztosítók a saját autó meg nem tett kilométereinek megtakarítását is levonják, ami biztosítónként eltér. A bizonyítás a károsulté: bérleti szerződés és számla, a szerviz igazolása a javítás időtartamáról, valamint a szükségesség alátámasztása (munkába járás, nincs másik autó a háztartásban) – a Pénzügyi Békéltető Testület egy ismertetett jogesetében a biztosító bérleti szerződés és számla híján csak átalány közlekedési többletköltséget térített. Ezért ne a bérléssel kezdjen: a kárbejelentéskor jelezze a biztosítónak a bérautó-igényt, kérje írásban, mit és meddig fogad el, és csak utána béreljen – egyes biztosítók szerződött partneren keresztül adnak bérautót, ami kiszámíthatóbb az utólagos elszámolásnál. Ha a biztosító elutasítja vagy megkurtítja a tételt, kérje írásban a Gfbt. szerinti, jogcímenként indokolt kártérítési javaslatot, és vita esetén a panaszút, majd a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság az út; a saját cascóból bérautó jellemzően csak akkor jár, ha bérautó-kiegészítő vagy ilyen assistance-szolgáltatás is van a szerződésen – ez biztosítónként eltér.

Kármegosztásnál a biztosítók a két vezető felelősségének arányát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai alapján állapítják meg – a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabály szerint az üzembentartók felróhatóságuk arányában felelnek a másiknak okozott kárért, és a károsult saját közrehatását is figyelembe kell venni –, a gyakorlatban a rendőrségi jegyzőkönyv, a baleseti bejelentő, a fotók és a tanúk alapján, jellemzően 50–50 vagy 70–30 arányban. Ez azt jelenti, hogy Ön a saját kárának csak a másik fél felelősségi hányadára eső részét kapja meg a másik fél kgfb-biztosítójától (a maradék a saját cascójából térülhet, vagy Önnél marad), és ugyanígy a másik fél is csak a kára egy részét kapja az Ön biztosítójától. Mivel így mindkét szerződésen történik kárkifizetés, a bonus-malus szabályok szerint mindkét üzembentartó besorolása romolhat: a rendszer a kifizetett kárt nézi, nem azt, hogy ki hány százalékban volt hibás – a visszasorolás a bonus-malus rendelet szerint úgy kerülhető el, ha az üzembentartó a kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítéstől számított 45 napon belül a kifizetett összeget visszafizeti a biztosítónak – kármegosztásnál ez a saját hányadra eső, kisebb összeget jelenti. Ha az aránnyal nem ért egyet, a biztosítótól a Gfbt.-ben előírt indokolási kötelezettség alapján vitatott tételenként indokolt választ kérhet, új bizonyítékot (tanúnyilatkozat, fedélzeti kamera felvétele, szakértői vélemény) nyújthat be, majd a biztosítói panasz után magánszemélyként (fogyasztóként) a Pénzügyi Békéltető Testülethez, egyébként bírósághoz fordulhat – az MNB az egyedi felelősségi vitát nem dönti el. A két biztosító egymás közötti elszámolása nem az Ön dolga; a kárbejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala, elakadt vagy vitás ügyben pedig segítek, amiben tudok.

A helyszínen a szokásosnál is fontosabb az adatgyűjtés: a külföldi autó rendszáma és országjele, a vezető és az üzembentartó adatai, a zöldkártya vagy a biztosítási igazolás adatai (a biztosító neve, a kötvény száma) és a kitöltött baleseti bejelentő – az európai nyomtatvány minden nyelven azonos szerkezetű, ezért a két fél eltérő nyelvű példánya is összeolvasható. A kárt nem a külföldi biztosítónál, hanem annak magyarországi levelezőjénél jelenti be: a Gfbt.-ben meghatározott levelező az a hazai biztosító vagy kárrendezési szervezet, amelyet a zöldkártya-rendszer valamely országának biztosítója a biztosítottjai által Magyarországon okozott károk kezelésére kijelölt – a levelezőt a külföldi biztosító neve alapján a MABISZ Zöldkártya Irodájától (a törvény szerinti Nemzeti Irodától) – honlapján vagy megkereséssel – lehet megtudni, és ha nincs kijelölt levelező, vagy a biztosító nem azonosítható, maga a MABISZ az a hely, ahová fordulhat. A levelezőre és a Nemzeti Irodára ugyanazok a kárrendezési határidők vonatkoznak, mint a hazai biztosítókra (a szükséges iratok beérkezésétől 15 nap, legkésőbb az igény benyújtásától három hónap az indokolt kártérítési javaslatra vagy indokolt válaszra), a gyakorlatban azonban a fedezet külföldi biztosítónál történő ellenőrzése miatt az ügy jellemzően hosszabb, mint egy hazai kárrendezés. Ha a külföldi autónak nincs érvényes biztosítása, vagy a biztosítója nem deríthető ki, a nemzetközi zöldkártya-megállapodások alapján a Nemzeti Iroda, illetve a MABISZ által kezelt kártalanítási rendszer léphet be – hogy melyik, az a jármű származási országától és az egyedi körülményektől függ, ezért ilyenkor a MABISZ-nál érdemes kezdeni. Ha van cascója, a saját biztosítójánál is rendezheti a kárt, amely utóbb a külföldi féltől követeli vissza az összeget; a bejelentés elsődleges útja mindkét esetben a biztosító, illetve a levelező kárvonala, elakadt ügyben pedig segítek, amiben tudok.

Ha Ön a vétlen károsult, az autójában lévő tárgyak – gyerekülés, telefon, laptop, szemüveg, a csomagtartóban szállított holmi – ugyanolyan dologi kárnak számítanak, mint a karosszéria sérülése, és a károkozó kgfb-jéből téríthetők: a Gfbt.-ben felsorolt kizárások a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakra és magára a károkozó járműre vonatkoznak, nem a károsultéra. A károkozó saját autójában a helyzet más: az ott szállított tárgyak kára főszabály szerint ki van zárva, kivéve az autóval utazók személyi használatára szolgáló tárgyakat – vagyis a károkozó utasának telefonja vagy szemüvege térülhet, a vezető saját holmija és a rakomány viszont nem. A térítés feltétele a bizonyítás: a tárgyakat már a kárbejelentésben tételesen sorolja fel, fotózza le a sérülést, őrizze meg a tárgyat a szemléig, és csatoljon számlát vagy más igazolást a beszerzésről – a biztosító a Ptk. kártérítési szabályai szerint jellemzően a tárgy káridőponti értékét téríti, nem az újkori árat, a módszer pedig biztosítónként eltér. A gyerekülésnél külön szempont, hogy a gyártók baleset után látható sérülés nélkül is cserét javasolnak; a hazai biztosítói gyakorlat ebben nem egységes: a csere költségét jellemzően a baleset súlyossága, a gyártói előírás és a beszerzési számla alapján, egyedi mérlegeléssel bírálják el, ezért a kárbejelentésbe írja bele, hogy a gyermek benne ült-e, és hogy milyen ütközés érte az ülést. Ha a biztosító egy tételt elutasít, vitatott tételenként indokolt választ kérhet, majd a panasz után magánszemélyként (fogyasztóként) a Pénzügyi Békéltető Testülethez, egyébként bírósághoz fordulhat; a bejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala, elakadt ügyben segítek, amiben tudok.

A menet a Gfbt.-ből következik: ha biztosítás nélküli autóval okoztak kárt, a károsultnak a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla fizet, a Számla kezelője pedig a Gfbt. 36. §-a alapján a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatos összes ráfordítását és költségét követelheti – a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzembentartótól és a járművet vezető személytől egyetemlegesen, vagyis bármelyiküktől a teljes összeget; a levél tehát nem tévedés és nem bírság, hanem törvényen alapuló megtérítési igény. Az igény érdemben vitatható: vitathatja, hogy a káresemény idején Ön volt-e az üzembentartó (például eladott, de át nem írt autónál), hogy Ön okozta-e a kárt és milyen arányban, és azt is, hogy a kifizetett összeg megalapozott volt-e – ehhez írásban kérje ki a kárakta lényeges iratait (kárszámítás, szemlejegyzőkönyv, a károsult nyilatkozata), és a kifogását indokolással, bizonyítékokkal adja be, mert hallgatás esetén a Számla kezelője fizetési meghagyással vagy perrel érvényesítheti a követelést, és a jogerős döntés után végrehajtás jöhet. A biztosítás nélküli üzembentartónak egyébként már a káresemény után kötelessége lett volna a káreseményt 5 munkanapon belül bejelentenie a Számla kezelőjénél, részben éppen azért, hogy a saját előadása is bekerüljön a kárrendezésbe – ha ez elmaradt, a vitatás nehezebb, de nem kizárt. Részletfizetést kérelemre lehet kérni; hogy milyen futamidőre és feltételekkel engedik, az a MABISZ mérlegelésén és az egyedi ügyön múlik, és érdemes tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a tartozás elismerése – amilyen egy részletfizetési megállapodás is lehet – az elévülést megszakítja. Az átszállt kártérítési követelésre a Polgári Törvénykönyv általános, ötéves elévülési ideje irányadó, amelyet a törvény szerint a puszta fizetési felszólítás nem szakít meg, a bírósági úton való érvényesítés viszont igen – ezért a levelet nem érdemes „kiülni”; a visszakövetelés független a biztosítás nélküli napokra kirótt fedezetlenségi díjtól, az külön tétel. Vitás ügyben a MABISZ-nál tett írásbeli kifogás és szükség esetén jogi tanácsadó bevonása az út; a biztosítás pótlása pedig a legelső teendő, hogy ne keletkezzen újabb fedezetlen nap.

Csak anyagi kárral járó koccanásnál a rendőrség kihívása nem kötelező (személyi sérülésnél viszont a KRESZ szerint értesíteni kell), és a rendőri helyszínelés hiánya önmagában nem ok a kárigény elutasítására: a kgfb-törvény a helyszínen az adatok kölcsönös átadását, majd a kárbejelentést írja elő – a károsultnak 30 napon, a károkozónak a saját biztosítójánál 5 munkanapon belül, megjelölve a hatósági eljárást folytató szervet, ha van ilyen –, a mindkét fél által aláírt baleseti bejelentő, a fotók és a tanúk elérhetősége pedig a gyakorlatban a felelősség tisztázásának fő eszközei (a helyszíni teendőket a „Baleset történt – az első 30 perc lépései a helyszínen” cikk sorolja). A biztosító a kárigény jogosságát a károkozó felelősségi nyilatkozata és a rendelkezésre álló tények, adatok összevetésével bírálja el, és a Gfbt. 31. §-a szerint a kárrendezéshez nélkülözhetetlen iratok beérkezésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb az igény benyújtásától számított három hónapon belül indokolt kártérítési javaslatot vagy indokolt választ kell adnia – olyan szabály nincs a törvényben, amely a kárrendezést a szabálysértési vagy büntetőeljárás lezárásáig felfüggesztené, ezért a kárrendezés nem tehető pusztán az eljárás kimenetelétől függővé, határidőre legalább indokolt választ kell kapnia. Más a helyzet, ha a károkozó vitatja a felelősségét vagy a két fél nyilatkozata ellentmond: ilyenkor a rendőrségi jegyzőkönyv, a szabálysértési határozat vagy az a tájékoztatás, amelyet a biztosító a törvény alapján a hatóságtól kérhet az eljárás állásáról, eredményéről, fontos bizonyíték, és előfordul, hogy a biztosító a határidőn belül „a felelősség nem állapítható meg” tartalmú választ ad; ezzel szemben a panasz, fogyasztóként a Pénzügyi Békéltető Testület, végső soron a bíróság az út (részletek „A károkozó nem nyilatkozik, a biztosítója nem fizet: mit tehet a vétlen károsult?” cikkben). Ha van cascója, a saját biztosítójánál a felelősség tisztázásától függetlenül bejelentheti a kárt, és a casco-biztosító utólag maga érvényesítheti megtérítési igényét a károkozó biztosítójával szemben – ennek feltételei (önrész, bonus-hatás) a saját casco szerződésétől függnek, biztosítónként eltérnek.

A kgfb a gépjármű üzemeltetésével másnak okozott kárt fedezi, ezért csak akkor van „másik biztosító”, ha a károkozó is gépjármű volt: kerékpáros, gyalogos vagy állat okozta kárnál a kötelező biztosítás nem jön szóba, a Kártalanítási Számla sem, a kárt a polgári jog általános szabályai szerint attól kérheti, aki felel érte (a kgfb határait a „Mikor nem fizet a kötelező?” kizárás-térkép cikk sorolja). Ha kerékpáros vagy gyalogos okozta a kárt, ő a Polgári Törvénykönyv általános kártérítési szabálya szerint felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a magatartása nem volt felróható, és a kárt a magánemberi felelősségbiztosítása – a legtöbb lakásbiztosítás felelősségi része, amely biztosítónként eltérő feltételekkel a biztosított és a vele együtt élő családtagok kerékpárosként vagy gyalogosként okozott kárát is fedezheti – vagy ő maga fizeti; a helyszínen ezért érdemes elkérni a nevét, címét és a lakásbiztosítója adatait, tanút és fotót rögzíteni, és számolni azzal, hogy autó és kerékpáros ütközésénél a felelősség gyakran megoszlik, mert a gépjármű üzembentartója a kerékpáros káráért a fokozott veszéllyel járó tevékenység szigorúbb szabályai szerint felel. Vadnál a vadászati törvény 75/A. §-a szerint a vadászatra jogosult (vadásztársaság) a vadászható állat által okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel, és ha ez a felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységgel – ilyen a gépjármű üzemeltetése – találkozik, a törvény a két veszélyes üzem találkozásának szabályait rendeli alkalmazni: a kárt a felróhatóság arányában osztják meg (sebesség, vadveszélyt jelző tábla, a vadászatra jogosult kötelezettségei), ha egyik félnek sem róható fel, az viseli, akinek a tevékenysége körében a kárhoz vezető rendellenesség merült fel, ha pedig ilyen sem volt, mindegyik fél a maga kárát viseli; a vadászati törvény 2023. július 1-jétől azt is kimondja, hogy a vad életmódjából fakadó helyváltoztatás miatti megjelenése az úton önmagában nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy rendellenességnek – a vadásztársaságtól tehát csak akkor jár térítés, ha a vad megjelenése a tevékenységével függ össze, vagy más felróhatósága (például a vadveszélyt jelző tábla hiánya fokozottan vadveszélyes szakaszon) bizonyítható, az igényt pedig dokumentálni kell (rendőri intézkedés vagy a vadászatra jogosult értesítése, fotók, a tetem helye). Kóbor kutyánál, macskánál vagy elszabadult haszonállatnál a Polgári Törvénykönyv 6:562. §-a szerint az állat tartója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban nem terheli felróhatóság – ha a tartó ismert, tőle, illetve a lakásbiztosítása felelősségi részéből kérhető a kár, ha viszont ismeretlen, a gyakorlatban nincs kitől, és csak a saját casco marad, amely az állattal ütközést, a vadkárt és a kerékpárossal ütközést jellemzően töréskárként, önrésszel téríti, majd a casco-biztosító – ha van kitől – maga érvényesíti megtérítési igényét a felelős féllel szemben.

A tanácsadásért és a közvetítésért az ügyfélnek díjat nem számítok fel – a közvetítői díjazást a biztosító fizeti, a mindenkori szabályok szerinti keretben. A működésem nyílt lapokkal megy: a Rólunk oldalon részletesen.

Nem. A kalkulátor az Eurorisk rendszerén fut, az eredmény hozzám érkezik – megnézem, és csak akkor lesz kötés, ha Ön úgy dönt. A kalkulációhoz szükséges adatok: ajánlatkérési adatlista.

Egyiket sem „általában”: alkuszként nem márkát ajánlok, hanem az Ön adataira lekérdezett ajánlatokat hasonlítom össze – díj, kiegészítők és kiszolgálás szerint, egy táblában. A biztosítók versenyeznek, a döntés az Öné. A módszer: az ajánlati tábla.

Külön évforduló-figyelést nem vállalok: az évfordulós értesítőt a biztosító küldi (e-kommunikáció esetén az Eurorisk rendszere is jelez időben). Amit vállalok: ha az értesítő megérkezett, vagy közeledik az évforduló, és szól, kész ajánlati táblával jövök, és a váltás papírmunkáját előkészítem. Önnél marad a döntés – a felmondási határidő betartása jogilag a szerződőé. Részletek: az évforduló előtti teendők cikke.

Igen – több jármű esetén a flottakonstrukció jellemzően kedvezőbb és átláthatóbb; erre külön oldal épült: flotta.biz. A határvonalról itt: üzleti használat.

Igen: a meglévő szerződés mellé alkuszi megbízással az Ön megbízásából járhatok el – ez nem jár új szerződéssel, és a meglévő feltételeit, díját és bónuszfokozatát nem érinti. Onnantól a szerződésével kapcsolatos ügyintézésben segítek, és ha az évforduló előtt szól, az összevetést és a váltás papírmunkáját elkészítem. A meghatalmazás egyszerű nyilatkozattal, a szerződés adatainak megadásával intézhető.

Két kényelmes út van: számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt – a meglévő szerződés átvilágításához elég a kötvénye. A többit intézem.