Egy koccanás sosem csak az adott kár: a bonus-malus rendszerben az okozott kár a besorolást is visszaveti, ami éveken át magasabb díjat jelenthet. Jó hír viszont, hogy a rendszer ismer kivételt – és kisebb kárnál a józan számolás sokat menthet.
- A visszasorolást a biztosító által kifizetett kár váltja ki – a vétlen kár nem számít.
- Egy kár a mindenkori szabályok szerint jellemzően két osztálynyi visszalépés a következő évfordulón; több kár több.
- A visszasorolás elkerülhető, ha a károkozó a kifizetett összeget a szabályok szerint – jellemzően 45 napon belül – teljes egészében visszafizeti a biztosítónak.
A szabály: kifizetett kár = visszalépés
A rendszer a károkozást a kifizetéshez köti: akkor romlik a besorolás, ha a biztosító az Ön szerződése terhére kárt térített. A visszalépés a következő évfordulón érvényesül – egy kár jellemzően két osztály, több kár arányosan több, a mindenkori besorolási szabályok szerint. A malus-zónában a díjszorzók már érzékelhetően magasabbak, és onnan visszakapaszkodni is évek kérdése.
Fontos ismételni: a vétlenül elszenvedett kár nem érinti a besorolást – arról a károsulti cikk szól.
A kivétel: a kár visszafizetése
A mindenkori szabályok ismernek egy fontos kivételt: a besorolás nem romlik, ha a károkozó a biztosító által kifizetett teljes kárösszeget a szabályok szerinti határidőn belül – a biztosító kifizetésről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül – visszafizeti. Ilyenkor a rendszer úgy tekinti, mintha a kárt saját zsebből rendezte volna.
Ez a lehetőség tipikusan kisebb károknál éri meg, ahol a visszafizetendő összeg kevesebb, mint amennyit a rosszabb besorolás az évek alatt díjtöbbletként hozna. A biztosító a kifizetésről értesítést küld – az a jó pillanat a számolásra.
A józan számolás kisebb kárnál
Kisebb koccanásnál két út van: a kárt a biztosítóval fizettetni (és vállalni a visszasorolást), vagy a károsulttal, illetve a biztosítóval szemben saját forrásból rendezni. A mérleghez három szám kell: a kár összege, a jelenlegi és a várható besorolás díjkülönbsége néhány évre, és a saját likviditás. Általános igazság nincs – ez mindig egyedi számolás, amelyben szívesen segítek, kötelezettség nélkül.
Egy dolgot viszont ne tegyen: a kárt eltitkolni vagy a helyszínen rendezetlenül „megegyezni” – a helyszíni teendők cikke mutatja, miért.
Károkozás után: mit érdemes lépni?
Ha a visszasorolás megtörtént, a következő évfordulón különösen megéri versenyeztetni: a biztosítók díjszabása eltérően árazza ugyanazt a besorolást, így rosszabb fokozattal is lehet érdemi különbség az ajánlatok között. A kármúlt nem szégyen, hanem adat – a lényeg, hogy az összkép (díj, kiegészítők, kiszolgálás) újra a lehető legjobb legyen. A visszakapaszkodás pedig automatikus: minden kármentes év újra egy lépés felfelé.
Gyakori kérdés: mit lát ebből a következő biztosítóm?
Mindent, ami számít – és ez így van jól. A kifizetett kár a kártörténeti nyilvántartásba kerül, a besorolás a szabályok szerint módosul, és váltásnál az új biztosító ebből a nyilvántartásból dolgozik: a kármúlt nem „hagyható otthon”. Ugyanakkor fontos a mérték: egy kár nem bélyeg, hanem adat – a biztosítók díjszabása a teljes képet nézi, és a visszakapaszkodás minden kármentes évvel automatikus. Amit tehát a kár után érdemes tenni: nem szégyenkezni és nem trükközni, hanem a következő évfordulón a teljes piacot újranézni – a rosszabb besorolást a biztosítók eltérően árazzák, és pont ilyenkor hozhat sokat egy jó összehasonlítás.
Kérdés a saját autójára szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
