A kgfb díját a bonus-malus besorolás mozgatja a legerősebben – és a rendszer sokkal egyszerűbb, mint amilyennek a hivatali nyelv mutatja. Aki a három alapszabályát ismeri, az a saját díját is érti: a kármentesség felfelé visz, az okozott kár visszavet, és az egész a személyhez tapad, nem az autóhoz.
- A skála a mindenkori szabályok szerint 15 osztályú: a malus-zóna (M04–M01), a belépő A00 és a bónusz-lépcső (B01–B10).
- Egy kármentesen zárt megfigyelési év jellemzően egy osztálynyi előrelépés – a B10-ig így nagyjából tíz kármentes év az út.
- A besorolás az üzembentartó személyéhez kötődik: autócserénél és biztosítóváltásnál is Önnel marad.
Hogyan épül fel a skála?
A rendszerben a mindenkori szabályok szerint 15 osztály van: négy malus-fokozat (M04–M01), a belépő A00 és tíz bónusz-fokozat (B01–B10). Aki üzembentartóként először köt kötelezőt, A00-ról indul. A magasabb bónusz-osztály a gyakorlatban alacsonyabb díjszorzót jelent – a pontos mértéke biztosítónként eltér, mert a bónusz nem központilag rögzített kedvezmény, hanem az egyes biztosítók díjszabásának része.
A B10 tehát nem egy csomag neve, hanem megszolgált kármúlt: legalább tíz kármentes év eredménye – a főoldali Bónusz-létra minijáték pontosan ezt a kapaszkodást mutatja meg, fél percben.
Mitől lép előre a besorolás?
Az előrelépés feltétele a kármentesen zárt megfigyelési időszak: a mindenkori szabályok szerint ehhez az kell, hogy a jármű az adott időszakban jellemzően legalább 270 napig fedezettel rendelkezzen, és ne váljon ismertté olyan kár, amelyért a biztosítónak térítenie kellett. Ha ez teljesül, a következő biztosítási időszakban a besorolás egy osztállyal feljebb lép.
Ebből következik két hétköznapi tanulság: a hosszabb fedezetlen vagy szünetelő időszak az adott év előrelépését elviheti, és a bónusz-építés türelemjáték – megéri vigyázni rá.
Mi történik károkozásnál?
A visszasorolást kizárólag az okozott – pontosabban: a biztosító által kifizetett – kár váltja ki. A vétlenül elszenvedett kár a besorolást nem érinti. Egy kifizetett kár a mindenkori szabályok szerint jellemzően két osztálynyi visszalépést jelent a következő évfordulón, több kár ennél többet – a sorozatos károkozás a malus-zónáig is levihet. A részletek és a mérlegelés – kisebb kárnál megéri-e a biztosítóval fizettetni – külön cikkben: az okozott kár hatása.
A harmadik szabály: a besorolás Önt követi
A bonus-malus az üzembentartó személyéhez kötődik, és a központi kártörténeti nyilvántartásból a biztosítók elektronikusan látják. Biztosítóváltásnál tehát a megszolgált fokozat nem vész el, autócserénél pedig a szabályok szerint az új járműre is átvihető – ennek feltételeiről a fokozat-átvitel cikke szól.
A „bónuszfokozat-védelem”, amelyről az oldal beszél, pontosan ezt jelenti: a váltások, autócserék és díjfizetési határidők olyan ütemezését, hogy a megszolgált besorolás sértetlenül vándoroljon tovább.
Gyakori kérdés: látom valahol a saját fokozatomat?
Igen – három helyen is. A legegyszerűbb az évfordulós értesítő: a következő időszakra érvényes besorolás jellemzően szerepel rajta. A második a biztosító online ügyfélfiókja, ahol a szerződés adatai között a fokozat is látszik. A harmadik a hivatalos út: a kártörténeti nyilvántartásból saját adatairól tájékoztatás kérhető, a mindenkori szabályok szerint. Ha a látott fokozat nem egyezik a várakozásával – például egy kármentes év után nem lépett előre –, először a fedezett napokat érdemes ellenőrizni (volt-e szünet, rés), utána a kárkifizetéseket (ismertté vált-e utólag kár), és ha egyik sem magyaráz, jöhet az egyeztetés – ebben szívesen segítek.
Kérdés a saját autójára szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
