A károsult ilyenkor is kártérítést kap – a visszkereset a biztosító és a károkozó közti ügy. (A „kártalanítás” szót a Kártalanítási Számla teljesítésére érdemes fenntartani.) A rendszerbe épített igazságossági elem a visszkereset (regressz): súlyos szabályszegésnél a biztosító a károsultnak kifizetett összeget a károkozótól visszakövetelheti. Tényszerűen, ijesztgetés nélkül – de kimondva.
A kgfb közösségi védelem: a károsult nem függhet attól, hogy a károkozó éppen milyen állapotban vezetett. Ezért a biztosító a súlyos szabályszegésnél is fizet a károsultnak – a rendszer viszont nem hagyja a közösségen a számlát: a mindenkori szabályokban felsorolt esetekben a kifizetést a károkozótól visszakövetelheti. A fedezet tehát a károsult felé feltétlen, a károkozó felé feltételes.
A visszkereset klasszikus esetei a mindenkori szabályok szerint: az ittas vagy bódult állapotban okozott kár; az érvényes vezetői engedély nélküli vezetés; a jármű jogtalan használata; a segítségnyújtás elmulasztása, cserbenhagyás; és a szabályokban rögzített további súlyos esetek – ide tartozhat a súlyosan gondatlan üzemeltetés is. A pontos kört és a visszakövetelhető összeg korlátait a jogszabály rögzíti – kategorikus listát ezért nem írunk: a részletek változhatnak, az irány viszont évtizedek óta állandó.
A károsult oldaláról semmit nem változtat: az igényét ugyanúgy érvényesíti, a károsulti menet szerint. A károkozó oldaláról viszont a visszkereset a kgfb-védelem elvesztését jelenti pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá – súlyosabb kárnál olyan összegű követeléssel, amely mellett minden más autós költség eltörpül. Ha visszkereseti igény érkezik, az már jogi műfaj: a dokumentumokkal és határidőkkel itt is segítek eligazodni, a jogi képviseletet igénylő szakaszra pedig a megfelelő szakembert ajánlom.
A visszkereset nem arra való, hogy féljünk tőle – arra való, hogy ne kelljen. A kgfb a károsult felé akkor is helytáll, ha a károkozó súlyosan vagy szándékosan szegte meg a szabályokat – a biztosító azonban a jogszabályban tételesen felsorolt esetekben (pl. ittas vagy bódult vezetés, engedély nélküli vezetés, jogosítvány hiánya, cserbenhagyás, szándékos károkozás) a kifizetett összeget visszakövetelheti a károkozótól. Aki józanul, jogosítvánnyal, a szabályok keretein belül vezet, annak a regressz elméleti fogalom marad. Ez az egyetlen olyan „biztosítási kockázat”, amely teljes egészében a volánnál dől el.
A visszkereset-cikk után jogos ellenkérdés: akkor most minden hibáért visszajöhet a számla? Nem – és ezt érdemes tisztán látni. A közlekedés hétköznapi hibái – figyelmetlenség, rossz becslés, elnézett tábla, fáradt reflex – pontosan azok a kockázatok, amelyekre a kgfb való: ezekért a biztosító helytáll, és nem követel vissza. A visszkereset a szándékosság és a súlyos, tudatos szabályszegések terepe: az ittas-bódult vezetés, az engedély nélküli vezetés, a cserbenhagyás és a szabályokban felsorolt társaik. A határvonal tehát nem a hiba nagysága, hanem a tudatossága. Aki józanul, jogosítvánnyal, a szabályokat tisztelve vezet, annak a kgfb teljes értékű védelem – hibákkal együtt.
Kérdés a saját autójára szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Független alkuszként a biztosítók versenyeznek Önért, nem fordítva. A tanácsadásért nem számítok díjat.