Az autó elment, a vételár megjött, az adásvételi szerződést aláírták – majd hónapokkal később levél érkezik: fedezetlenségi díj, parkolási pótdíj, gyorshajtási bírság, mind az Ön nevére. A vevő nem íratta át a járművet. Ez a helyzet gyakoribb, mint gondolná, és a költsége nem a vevő hanyagságától, hanem attól függ, mit tett meg Ön az eladás napján. Az adásvétel rendes menetét külön cikk írja le; ez az írás a hibás forgatókönyvről szól – arról, miért Önhöz jönnek a levelek, és hogyan lehet a folyamatot megállítani.
- A kormányhivatal tájékoztatója szerint az eladónak a tulajdonjog-változást 8 napon belül be kell jelentenie a közlekedési hatóságnál az adásvételi szerződéssel – ez a lépés választja el Önt a jármű további sorsától.
- A vevőnek 15 napja van az átírásra; ha nem teszi meg, a hatóság a járművet hivatalból kivonja a forgalomból – de csak akkor tud lépni, ha az Ön bejelentése a nyilvántartásban szerepel.
- A kgfb-szerződés a tulajdonjog átszállásával érdekmúlás miatt megszűnik (Gfbt. 7. §); ha ezt a biztosítónak nem jelenti be, a díjat továbbra is Öntől várják, a fedezetlenségi díj és a bírságok pedig a nyilvántartásban szereplő személyhez futnak be.
Miért Önhöz jönnek a levelek?
A hatóságok, a biztosítók és a MABISZ nem az adásvételi szerződést látják, hanem a járműnyilvántartást. Amíg abban Ön szerepel, a rendszer Önt tekinti a jármű gazdájának. A Gfbt. szerint a biztosítási kötelezettség az üzemben tartót terheli, üzemben tartó pedig a hatósági okiratba bejegyzett személy, ennek hiányában a tulajdonos (Gfbt. 3. és 4. §); a fedezetlenségi díjat is az üzemben tartó köteles megfizetni (Gfbt. 22. §). Az objektív felelősségi bírságokat – gyorshajtás, tilosban parkolás, útdíj-elmaradás – a közúti közlekedésről szóló törvény szerint a nyilvántartásban szereplő üzembentartóra szabják ki. Ugyanez a logika érvényes a gépjárműadóra: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2. §-a szerint az adó alanya az, aki az év első napján a járműnyilvántartásban üzembentartóként – ennek hiányában tulajdonosként – szerepel. A rendszer tehát nem a valóságot, hanem a nyilvántartást nézi; az Ön feladata, hogy a kettő találkozzon.
A két bejelentés, ami elválasztja Önt az autótól
Az első a hatósági bejelentés. A kormányhivatal tájékoztatója szerint a korábbi tulajdonos a változástól számított 8 napon belül köteles a tulajdonjog-változást bejelenteni a teljes bizonyító erejű magánokirat – az adásvételi szerződés – benyújtásával; ez személyesen, postai úton vagy elektronikusan, a Webes ügysegéd alkalmazáson keresztül is megtehető, és a hatóság a bejelentést 3 napon belül rögzíti a nyilvántartásban. A szerződésnek a 304/2009. Korm. rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia: a felek adatait, a jármű azonosítóit, az okmányok átadásának tényét, a birtokbaadás időpontját és a kilométeróra állását, a tulajdonjog hatálybalépésének időpontját, valamint a felek nyilatkozatát a bejelentési határidőről és a joghatásokról. Ettől a rögzítéstől kezdve a nyilvántartás mutatja, hogy a járművet eladta, és a vevő 15 napos átírási határideje számon kérhető: ha nem tesz eleget, „a járművet a hatóság hivatalból kivonja a forgalomból”. A késedelmes bejelentés mulasztási bírsággal járhat – a hatóság a mulasztásról az adóhatóságot értesíti –, de az utólagos bejelentés akkor is többet ér, mint a további hónapok terhe.
A második a biztosító értesítése. A kgfb-szerződés a Gfbt. 7. § (3)–(4) bekezdése szerint érdekmúlással megszűnik, ha a tulajdonjog átszállásával az üzemben tartó személye megváltozik. A biztosító ezt az adásvételi szerződés másolatából látja: küldje be, és kérje az érdekmúlás rögzítését – a meg nem szolgált időszak díját a biztosítók jellemzően visszatérítik. Ha ezt nem teszi meg, a szerződés papíron tovább él, a díjat Öntől várják, és a vevő által okozott kár is az Ön szerződésén és kártörténetén jelenhet meg: a bonus-malus rendszer a 21/2011. NGM rendelet 3. §-a szerint az üzemben tartó személyéhez fűződik, függetlenül attól, ki vezette a járművet.
Fedezetlenségi díj: kit terhel valójában?
A fedezetlenségi díj a biztosítás nélküli napok utólagos ára; működését a fedezetlenségi díjról szóló cikk írja le. A Gfbt. 22. §-a szerint az üzemben tartó köteles megfizetni, és az a biztosító számítja ki és szedi be, amelynél a fedezetlen időszak után szerződést kötnek; tarifáját a Kártalanítási Számla kezelője, a MABISZ hirdeti meg. Ha a vevő az átvett járműre nem köt kgfb-t, a fedezetlen napok keletkeznek – a kérdés az, kinek a nevén. Ha az Ön hatósági bejelentése a nyilvántartásban szerepel, a rögzített birtokbaadás napjától a jármű gazdája a vevő; a fedezetlenségi díjról szóló felszólításra az adásvételi szerződéssel és a bejelentés igazolásával lehet válaszolni. Ha a bejelentés elmaradt, a helyzet nehezebb, de nem kilátástalan: a szerződéssel utólag is bizonyítható, mikor került a jármű a vevő birtokába, és vitás esetben a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság dönt.
Az objektív felelősségi bírságoknál a Kkt. 21/A. §-a ad kiutat: az üzembentartó mentesülhet, ha okirattal igazolja, hogy a jármű a jogsértés időpontjában más személy használatában volt – ehhez is az adásvételi szerződés a kulcs. Hogy mi vár arra, akinek a nevén biztosítatlan jármű áll, azt a biztosítatlan napok tétjeiről szóló cikk mutatja meg – ez most nem Önt, hanem a vevőt fenyegeti, de amíg a nyilvántartás Önt mutatja, a levelek Önhöz jönnek.
Ha már megtörtént a baj: teendők sorban
- Keresse elő az adásvételi szerződést. Ez az egyetlen okirat, amivel a birtokbaadás napja bizonyítható; ha nincs meg, a vevő adatai, az átutalás és a tanúk segíthetnek a pótlásban – a hatósági bejelentéshez azonban okirat kell.
- Jelentse be az eladást utólag a kormányablakban vagy a Webes ügysegéden – a késedelem bírsággal járhat, de megállítja a további terhek keletkezését.
- Jelentse be az érdekmúlást a biztosítónak a szerződés másolatával, és kérje a díjelszámolást.
- Válaszoljon minden felszólításra írásban, határidőn belül, a szerződés másolatával és a bejelentés igazolásával. A válasz nélkül hagyott követelésből fizetési meghagyás lehet.
- Szólítsa fel a vevőt. A szerződésszegésből eredő költségek – bírságok, díjak – a Ptk. általános szabályai szerint tőle követelhetők; ez polgári jogi út, vitás esetben bírósággal.
A rendes adásvétel biztosítási teendőit az adásvételi checklist foglalja össze – az véd igazán, ha az eladás napján mindkét bejelentés megtörténik. Ha már megérkezett egy ilyen levél, segítek, amiben tudok – a hatósági és biztosítói bejelentések azonban az Ön aláírását igénylik, azokat átvállalni nem tudom.
Kérdés a saját eladási helyzetére szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Kormányhivatal – Gépjármű eladás bejelentése (8 nap / 15 nap, hivatalból kivonás)
- Kormányhivatal – Gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentése
- 304/2009. Korm. rendelet – az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei
- 326/2011. Korm. rendelet – közúti közlekedési igazgatási feladatok
- Gfbt. (2009. évi LXII. tv.) 3–4., 7., 22. § – üzemben tartó, érdekmúlás, fedezetlenségi díj
- Kkt. (1988. évi I. tv.) 21–21/A. § – objektív felelősség, mentesülés
- 21/2011. NGM rendelet 3. § – a bonus-malus az üzemben tartó személyéhez fűződik
- Gjt. (1991. évi LXXXII. tv.) 2. § (1) – a gépjárműadó alanya: az év első napján nyilvántartott üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos
