A történet ismerős: a barát, a sógor vagy a nagykorú gyerek elkéri a kocsit egy délutánra, a parkolóban koccan, mindenki egészséges, a másik autó kárát a kgfb rendezi. Aztán az évfordulós értesítőn ott a két osztállyal rosszabb besorolás – az Önén. „De hát nem is én vezettem!” Alkuszként ezt a mondatot sokszor hallom, és a válasz nem a hétköznapi igazságérzetből, hanem a kgfb logikájából következik: a szerződés és a kártörténet nem a sofőré, hanem az üzemben tartóé. Ez a cikk végigveszi, ki mit visel – kölcsönautónál, bérautónál és carsharingnél.
- A 21/2011. NGM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a bonus-malus előnyei és hátrányai az üzemben tartó személyéhez fűződnek, „függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette” – a barát bónusza tehát érintetlen marad, az Öné romlik.
- A károsult felé a kgfb helytáll, mert a jármű vezetője is biztosított; a biztosító a kifizetett kárt csak a Gfbt. 34. §-ában felsorolt esetekben – engedély nélküli vezetés, ittasság, jogosítvány hiánya, szándékosság – követelheti vissza.
- A kár teljes összegének 45 napon belüli visszafizetése megőrzi a besorolást; a magasabb díj mint vagyoni hátrány Ön és a barátja közötti polgári jogi kérdés – bérautónál és carsharingnél a szerződés önrésze a válasz.
A kgfb az üzemben tartóhoz kötődik, nem a sofőrhöz
A kgfb-t a Gfbt. szerint a jármű üzemben tartója köti, a biztosítás pedig a jármű üzemben tartója és mindenkori vezetője által okozott károkra terjed ki – a barátja tehát vezetőként biztosított, és a károsult a kgfb-ből kap kártérítést. Ez a rendszer erénye: a vétlen károsultnak nem kell azon gondolkodnia, ki ült a volánnál. A bonus-malus ugyanezt a logikát követi. A 21/2011. NGM rendelet 3. § (1) bekezdése szó szerint: a rendszerrel járó előnyök és hátrányok „a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette”. A kárt a központi kártörténeti nyilvántartás az Ön szerződéséhez rögzíti; a barátjának – ha van saját autója és szerződése – a besorolása változatlan marad. Hogy a kár mennyit visz a lépcsőn, azt a kár és a bónusz viszonyáról szóló cikk mutatja: a rendelet táblázata szerint egy kifizetett kár jellemzően két osztály visszalépés.
Amit a besorolásáért tehet: visszafizetés 45 napon belül
A rendelet 7. §-a ad egy tiszta kiutat: az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse – és ha ezt megteszi, a besorolást úgy kell figyelembe venni, „mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna”. Kisebb koccanásnál ez gyakran a józan út; nagyobb kárnál a több évnyi díjkülönbözetet kell szembeállítani a visszafizetendő összeggel. Hogy a számla végül kié – az Öné vagy a barátjáé –, az kettejük megállapodása; a biztosító felé az üzemben tartó fizet. Ha a szerződésén van bónuszvédelem-jellegű kiegészítő, annak feltételeit is nézze meg: a bónuszvédelem kiegészítőről szóló cikk tényszerűen írja le, mit tud és mit nem.
Mikor fordul a biztosító a sofőr felé: a regressz esetei
A károsultnak kifizetett összeget a biztosító a Gfbt. 34. §-a alapján bizonyos esetekben visszakövetelheti – ez a regressz, amelyet a regresszről szóló cikk részletez. A törvény esetei és összeghatárai:
- Teljes összeg attól a vezetőtől, aki a járművet az üzemben tartó vagy a jogosult használó engedélye nélkül vezette – a szabályos kölcsönadás tehát nem ez az eset –, valamint a jogellenesen és szándékosan okozott kárnál.
- Legfeljebb 5 millió forint, ha a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezetett – és attól is, aki ilyen állapotú személynek engedte át a vezetést –, valamint a segítségnyújtás elmulasztásánál.
- Legfeljebb 1,5 millió forint, ha a vezetőnek nem volt a jármű vezetésére jogosító engedélye, illetve az üzemben tartótól, ha a jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt.
- Legfeljebb 500 ezer forint a közlési vagy kárbejelentési kötelezettség nem szándékos megszegésénél.
A regressz a biztosító követelése, ezért a feltételeit neki kell bizonyítania. Két tanulság a kölcsönadó szempontjából: győződjön meg róla, hogy akinek odaadja a kulcsot, annak van érvényes jogosítványa és józan, mert az átengedésért Ön is felelhet; és a kárt a károkozó szerződésén – vagyis az Önén – 5 munkanapon belül, írásban be kell jelenteni, ahogy a károkozói bejelentésről szóló cikk írja. Ezt a bejelentést Ön mint szerződő teszi meg, a barátja adatainak és nyilatkozatának csatolásával.
Bérautó és carsharing: más a szereposztás
Bérautónál az üzemben tartó a bérbeadó cég, a kgfb az övé, és a károsult felé az ő biztosítója áll helyt; az Ön saját kgfb-je és bónusza nem érintett, mert Ön nem üzemben tartója a bérelt járműnek. A bérbeadó felé viszont a bérleti szerződés és az ÁSZF szerint felel: a bérelt autó saját kárára jellemzően a bérbeadó cascója és az abban meghatározott önrész vonatkozik, a kaucióból levonás, esetenként kárügyintézési díj – ezeket a bérlés előtt érdemes elolvasni, mert bérbeadónként eltérnek. A carsharing ugyanezt a logikát követi: az üzemeltető flottaszerződése fedezi a harmadik személynek okozott kárt, a felhasználó az ÁSZF önrészéig felel, és a kárt az alkalmazásban kell jelezni. Tartós bérletnél vagy lízingnél előfordul, hogy Ön kerül üzembentartóként a forgalmi engedélybe – akkor a kgfb és a bónusz is az Öné.
Belső elszámolás a baráttal: mit lehet kérni?
A kgfb a károsult kárát rendezi, nem az Önét. Ami Önnél marad: a saját autó javítása, ha nincs casco, a casco önrésze, ha van, és a bónuszveszteség – a következő évek magasabb díja –, vagy a 45 napon belül visszafizetett kárösszeg. A Ptk. 6:519. §-a szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni – elvben tehát ezek a tételek a barátjától követelhetők, ha a kárt az ő hibája okozta. A gyakorlatban ez megállapodás kérdése: a díjkülönbözet az évfordulós értesítőkből levezethető, a javítási költség számlával igazolható. Vitás esetben a polgári jog és a bíróság a keret – ide ritkán érdemes eljutni, ezért a legtöbbet a kölcsönadás előtti egy mondat ér: „ha kár lesz, hogyan osztjuk el?”
Mit tegyen a gyakorlatban. Kölcsönadás előtt: jogosítvány, józanság, és egy őszinte mondat a kár esetére. Kár után: bejelentés a saját biztosítójánál 5 munkanapon belül, a barát nyilatkozatával. A biztosító kifizetéséről szóló értesítés után: 45 nap a döntésre, hogy visszafizeti-e a kárt. Ha bizonytalan, mit jelent a visszasorolás az Ön szerződésén, segítek átnézni az évfordulós értesítőt és a besorolás hatását – a bejelentés és a visszafizetés az Ön döntése és aláírása, az ügyfél megbízásából járok el.
Kérdés a saját helyzetére szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 3. § (1), 7. § – a bonus-malus az üzemben tartóé, kárvisszafizetés 45 nap
- 21/2011. NGM rendelet szövege – 2014. március 15-i állapot (Allianz közzététel, PDF; a hatályos szöveg a fenti jogtár-linken)
- Gfbt. (2009. évi LXII. tv.) 34. § – a biztosító visszakövetelési joga
- Economx – Esetek, amikor a kgfb-biztosító visszakérheti a kifizetett kárt (Gfbt. 34. § összeghatárai)
- Ptk. (2013. évi V. tv.) 6:519. § – általános kártérítési felelősség
