Autólopás után a biztosítási kérdések rossz sorrendben jönnek: először a casco – ha van –, aztán jóval később az, hogy „és a kötelezővel mi lesz?”. Pedig a kgfb-nek a lopás után is van sorsa: a szerződés nem szűnik meg magától, a díj tovább esedékes, és ha a tolvaj kárt okoz, a károsult az Ön rendszáma alapján az Ön biztosítójánál jelentkezik. Alkuszként azt látom, hogy a lopás utáni kgfb-teendőket kevesen ismerik, pedig a feljelentés, a forgalomból kivonás és a szerződés rendezése dönti el, marad-e Önnél bónusz-, díj- vagy fedezetlenségi probléma. Ez a cikk a kgfb-oldalt járja körbe.
- A kgfb a lopással nem szűnik meg: a Gfbt. 26. §-a szerint a kockázatviselés akkor szünetel, ha a járművet – az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból – ideiglenesen kivonják a forgalomból; a szünetelés legfeljebb egy évig tarthat, utána a szerződés megszűnik.
- A tolvaj okozta kárt a károsult felé a biztosító rendezi, amíg a kockázatviselés élt, majd a Gfbt. 34. § (1) a) pontja alapján a teljes összeget attól a vezetőtől követelheti vissza, aki a járművet az üzembentartó engedélye nélkül vezette; a kivonás utáni időszakban a Kártalanítási Számla lép be.
- A bónusz: a 21/2011. NGM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint ha a járművet jogtalanul veszik használatba, és erről büntető feljelentés születik, a jogosulatlan használó okozta kár a besorolást nem érinti.
Első lépés: a feljelentés, mert minden ebből indul
A lopás észlelése után a rendőrségi feljelentés nem csak a nyomozás miatt kell: ez az az okirat, amelyre a kgfb minden további szála épül. A biztosító felé ez igazolja, hogy a jármű kikerült az Ön birtokából; a bonus-malus szabály kifejezetten a büntető feljelentés megtételéhez köti, hogy a tolvaj okozta kár ne rontsa a besorolást; és a forgalomból kivonás is ebből indul. A feljelentés mellett a biztosítót is érdemes írásban tájékoztatni a lopásról – a kgfb-feltételek a változásbejelentési kötelezettség körében ezt jellemzően elvárják, és a Gfbt. 34. § (1) g) pontja szerint a be nem jelentett körülmény később visszkereseti vita alapja lehet, ha befolyásolta a biztosító fizetési kötelezettségét. Ha van casco, a lopáskár bejelentése ott külön menet.
Mi lesz a szerződéssel: forgalomból kivonás és díj
A kgfb nem szűnik meg attól, hogy az autó eltűnt. A Gfbt. 4. § (2) bekezdése szerint a biztosítási kötelezettség a gépjárműhasználat végleges megszűnéséig terheli az üzembentartót, és a díj a kötvény szerint esedékes marad. A kiút a jármű ideiglenes forgalomból kivonása: a 26. § (1) bekezdése szerint a biztosító kockázatviselése szünetel – a továbbiakban a köznyelvi „nyugvás” szóval írom le –, ha a jármű az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból indult eljárás következtében ideiglenes kivonásra kerül. Lopott járműnél a kivonás a közlekedési igazgatási eljárás szabályai (326/2011. Korm. rendelet) szerint, a feljelentésre támaszkodva történik – hogy hivatalból indul-e vagy kérelmet kíván, a kormányablaknál érdemes tisztázni, kivárás nélkül. A kivonás tényéről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikusan értesíti a biztosítót; hivatalból indult kivonásnál a 26. § (6) bekezdése szerint a biztosító három munkanapon belül tájékoztatja az üzembentartót, és a kockázatviselés az értesüléstől számított nyolcadik munkanapot követő napon áll meg.
A nyugvás ideje alatt a 26. § (7) bekezdése szerint nem áll fenn a díjfizetéssel történő hatályban tartás kötelezettsége, és mivel a jármű kivont állapotban van, fedezetlenségi díj sem keletkezik. Fontos a határ: a szünetelés a 26. § (3)–(4) bekezdése szerint legfeljebb egy évig tarthat, és ha a jármű ezen belül nem kerül ismét forgalomba, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik – a 7. § (3) bekezdése ezt érdekmúlásként kezeli. Ha az autót megtalálják és újra forgalomba helyezik, a kockázatviselés a forgalomba helyezés napjától folytatódik, és a következő díjrészlet – a felek eltérő megállapodása hiányában – ezen a napon esedékes (26. § (5)). Amit nem szabad: feljelentés után egyszerűen abbahagyni a díjfizetést kivonás nélkül. Akkor a szerződés díjnemfizetéssel szűnik meg, a nyilvántartásban az autó forgalomban lévőként szerepel tovább, és jön a fedezetlenségi díj meg az újrakötési kötöttség – részletek a fedezetlenségi díjról szóló cikkben. A kivonás menetét és buktatóit a forgalomból kivonásról szóló cikk írja le.
Ki fizet, ha a tolvaj kárt okoz az autóval?
A kgfb a gépjármű üzemeltetésével okozott kárra szól, függetlenül attól, ki ült a volánnál: a Gfbt. szerint biztosított az üzembentartó és a gépjárművet vezető személy is. Ezért ha a tolvaj a lopás és a kockázatviselés nyugvása közötti időben kárt okoz, a károsult az Ön biztosítójánál érvényesíti az igényét, és a biztosító neki helytáll. Ez nem azt jelenti, hogy a számla Önnél marad: a Gfbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését attól a vezetőtől követelheti, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette – és erre az esetre a törvény nem ír összeghatárt, szemben például az ittas vezetés 5 millió, illetve a jogosítvány nélküli vezetés 1,5 millió forintos korlátjával (Gfbt. 34. §). A visszkereset címzettje tehát a tolvaj, nem Ön; a működését a regressz-cikk írja le részletesen.
Ha a kár már a kivonás, vagyis a kockázatviselés nyugvása után történik, a károsult a Gfbt. 35. § (1) bekezdése szerint – amely a szünetelés ideje alatt, illetve a forgalomból kivont gépjárművel okozott kárt kifejezetten nevesíti – a MABISZ kezelte Kártalanítási Számlához fordulhat, amely a kifizetett összeget a törvény szabályai szerint a károkozón – itt a jogosulatlan vezetőn – keresi. Az üzembentartó polgári jogi felelőssége ilyenkor jellemzően nem merül fel: a Ptk. veszélyes üzemi felelősségi szabályai a jogosulatlan használat alatt okozott kárért a jogosulatlan használót teszik felelőssé, az üzembentartó akkor jöhet szóba, ha a jogosulatlan használatot a saját felróható magatartása tette lehetővé – a részletek a Ptk. kártérítési fejezetében. A gyakorlatban ez a kulcsban hagyott autó esete: ott a kgfb-oldalon is élesebb a vita, a casco-oldalon pedig a kizárások.
Romlik-e a bónusz?
Itt a jogszabály egyértelmű: a bonus-malus rendszerről szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti. A feltétel tehát a feljelentés – enélkül a kár úgy jelenne meg a kártörténetben, mintha az Ön engedélyével vezető okozta volna. Ha a biztosító mégis visszasorolással számol, a feljelentés másolatával írásban kérheti a helyesbítést; vita esetén a panaszút, majd – ha Ön fogyasztóként, nem vállalkozásként szerződött – a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság következik. Egy csendesebb hatás viszont lehet: a rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a besorolás akkor lép egy osztályt feljebb, ha a szerződés a biztosítási időszakban legalább 270 napig biztosított volt, és kártérítési kötelezettség nem vált ismertté. A kivonás alatt nincs kockázatviselés, így ezek a napok jellemzően nem számítanak bele – egy hosszabb nyugvás elcsúsztathatja az előrelépést, a megszerzett fokozatot azonban nem veszi el.
Ha az autó nem kerül elő, és a szerződés az egy év leteltével vagy a végleges kivonással érdekmúlással megszűnik, a besorolás az Öné marad: a rendelet 4. § (4) bekezdése szerint a biztosító a megszűnéstől számított két évig, azonos járműkategóriájú új autóra kötött szerződésnél veszi figyelembe a kártörténeti nyilvántartás alapján. A kölcsönadott autónál más a helyzet – a kölcsönadásról szóló cikk magyarázza, miért: ott engedéllyel vezetett valaki, itt engedély nélkül.
Mit tegyen a gyakorlatban
- Feljelentés haladéktalanul, igazolással – ez a kgfb, a casco és a bónusz közös alapdokumentuma.
- Értesítse írásban a kgfb-biztosítót a lopásról és a feljelentés számáról; cascónál a kárbejelentés a biztosító kárvonalán fut.
- Indítsa el a forgalomból kivonást a kormányablaknál – ha hivatalból megtörtént, a biztosító értesítéséből látni fogja; a díjfizetést csak a kivonás után lehet nyugodtan leállítani.
- Ha a tolvaj kárt okozott, és a károsult vagy a biztosító megkeresi: adja át a feljelentés adatait, és hivatkozzon a Gfbt. 34. § (1) a) pontjára, illetve a 21/2011. NGM rendelet 3. § (3) bekezdésére – a visszkereset a tolvajt terheli, a besorolást a kár nem érinti.
- Egy év a határ: ha az autó nem kerül elő, a szerződés megszűnik; az új, azonos kategóriájú autóra a besorolás a megszűnéstől számított két éven belül vihető tovább a kártörténeti nyilvántartásból.
Alkuszként a biztosítási oldalon tudok segíteni: ha a lopás után szól, a kgfb-szerződés rendezésében – a kivonás utáni állapot és a megszűnés tisztázásában, a besorolás kérdésében – segítek, amiben tudok, és ha a biztosítóval vita támad a bónuszról vagy egy tolvaj okozta kárról, abban is. A bejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala és ügyfélszolgálata; a rendőrségi és a kormányablakos lépéseket Önnek kell megtennie, mert azokhoz az Ön aláírása kell.
Kérdés a saját lopás-ügyére szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Gfbt. (2009. évi LXII. tv.) 4. § (2), 7. § (3), 26. § (a kockázatviselés nyugvása ideiglenes kivonásnál), 34. § (visszkereset), 35. § (Kártalanítási Számla)
- 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszerről – 3. § (3), 4. § (3), 7. § (2)
- 326/2011. Korm. rendelet – a jármű forgalomból történő ideiglenes és végleges kivonása
- Ptk. (2013. évi V. tv.) – a veszélyes üzemi felelősség szabályai (jogosulatlan használat)
- MNB – Pénzügyi Békéltető Testület (csak fogyasztói jogvitában; alávetés nélküli kötelezés kétmillió forintig)
