Kistraktor, quad, munkagép, mopedautó: kell rájuk kötelező biztosítás?

„A kistraktorra nem kell kötelező, az csak a földön jár.” „A quad játék, nem autó.” „A mopedautóhoz jogosítvány sem kell, akkor biztosítás sem.” Alkuszként ezeket a mondatokat vidéken és hobbi-felhasználóktól rendszeresen hallom, és a baj velük az, hogy részben igazak – ettől veszélyesek. A kgfb-kötelezettség ugyanis nem azon múlik, hogy a járművet minek hívják, hanem azon, hogy a törvény gépjárműnek tekinti-e, és hogy részt vesz-e a közúti forgalomban. Ez a cikk a Gfbt. szövegéből vezeti le, mire kell és mire nem kell kötelező biztosítás a lassú járművek, a mezőgazdasági vontatók, a quadok, a munkagépek és a mopedautók világában – és mi a kockázat ott, ahol nem kell.

Nem a jármű neve dönt, hanem a törvényi fogalom

A Gfbt. 4. § (1) bekezdése szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles kgfb-t kötni és díjfizetéssel hatályban tartani. A kérdés tehát az, mi számít gépjárműnek. A 3. § 10. pontja szerint gépjármű a szárazföldön, de nem sínen közlekedő, kizárólag mechanikus erővel működtetett jármű – függetlenül attól, hogy hatósági nyilvántartásba vették-e –, ha a legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy a legnagyobb sajáttömege meghaladja a 25 kg-ot és a tervezési sebessége a 14 km/h-t. A fogalom kiveszi a kizárólag mozgáskorlátozottak használatára szánt kerekesszékes járműveket, az elektromos rásegítésű (pedelec) kerékpárokat és a mozgáskorlátozott személy által vezetett e-mopedet; a gépjárművel együtt használandó pótkocsi és félpótkocsi viszont akkor is beletartozik, ha éppen nincs a járműhöz kapcsolva.

Két dolog következik ebből. Az egyik, hogy a sebesség- és tömeghatár alacsony: egy 20 km/h-val haladó, több száz kilós kistraktor ugyanúgy gépjármű, mint egy személyautó. A másik, hogy a nyilvántartásba vétel nem feltétel: a 3. § 35. pontja szerint a hatósági nyilvántartásba nem vett gépjárműnél a tulajdonos vagy a használó az üzemben tartó – vagyis a kötelezettség akkor is létezik, ha a járműnek nincs forgalmi engedélye. Hogy ki az üzemben tartó, és miért ő köt, azt az üzembentartóról szóló cikk írja le.

Kistraktor, mezőgazdasági vontató, lassú jármű

A közlekedési szabályok a 25 km/h-nál nem gyorsabb, beépített erőgéppel hajtott járművet lassú járműként kezelik, a gyorsabb mezőgazdasági erőgépet mezőgazdasági vontatóként – a pontos besorolást a jármű okmánya mutatja. A Gfbt. szempontjából mindkettő gépjármű. A törvény a lassú járművet név szerint is ismeri: a 3. § 8. pontja a forgalmi engedély fogalmába a lassú jármű igazolólapját is beleérti, a 16. § (2) bekezdése szerint az igazolólappal rendelkező lassú járműre határozott tartamú szerződés köthető, a (3) bekezdés szerint pedig a mezőgazdasági erőgépre (lassú járműre) határozatlan tartamú is. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek – ide tartozik jellemzően a mezőgazdasági vontató – szerződése a 16. § (1) bekezdése szerint határozatlan tartamú.

A gyakorlatban ez azt jelenti: ha a kistraktor vagy a vontató kigördül a közútra – akár csak a két tábla közötti néhány száz méterre, akár a faluból a földre –, kell rá kgfb. A biztosítók díjszabása ezekre a kategóriákra jellemzően külön tarifát tartalmaz, és az, hogy a bonus-malus rendszer vonatkozik-e az adott járműkategóriára, a bonus-malus rendelet hatályán múlik: a mezőgazdasági vontatóra kiterjed, a lassú járműre nem. A pótkocsi külön kérdés: a mezőgazdasági pótkocsi, ha hatósági jelzéssel rendelkezik, önálló biztosítási tétel lehet; ezt az utánfutóról és pótkocsiról szóló cikk részletezi.

Quad és mopedautó: segédmotoros kerékpár négy keréken

A quad és a mopedautó jogilag rokonok: a kisebb teljesítményű változatok a közlekedési szabályok szerint négykerekű segédmotoros kerékpárnak minősülnek, az erősebb quadok motorkerékpár-jellegű vagy „egyéb” kategóriába kerülhetnek – a besorolást itt is a jármű okmánya dönti el. A Gfbt. a quadot név szerint említi: a 3. § 8. pontja a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapját a forgalmi engedéllyel egy sorban kezeli, a 16. § (2) bekezdése szerint pedig a quadra, az „Egyéb” kategóriájú és a forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművekre határozott tartamú szerződés köthető, amely a (2a) bekezdés szerint a lejárta után megállapodással meghosszabbítható. Mivel egy 45 km/h-ra képes mopedautó vagy quad a 25 km/h-s sebességhatárt messze meghaladja, a gépjármű-fogalom alá tartozik: közúti használathoz kell rá kgfb, függetlenül attól, milyen vezetői engedély kell hozzá. A kétkerekű segédmotorok, e-rollerek határeseteit az elektromos rollerről és segédmotorról szóló cikk tárgyalja.

Munkagép: a használat módja dönt, nem csak a jármű

A rakodógép, a kombájn, az önjáró permetező vagy a targonca a Gfbt. gépjármű-fogalma szerint gépjármű, ha a sebesség- vagy tömeghatárt meghaladja – ezt szinte minden önjáró munkagép teljesíti. A kötelezettség itt két rétegű. Az első: ha a munkagép közúton közlekedik – átmegy a telephelyről a másikra, a közúton halad a tábláig –, kell rá kgfb. A második réteg a kgfb tartalma: a 15. § f) pontja szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a gépjárműnek a szállítási, illetve közlekedési eszközkénti rendeltetésétől eltérő, munkagépként való használata során keletkezett. Ha a rakodó kanala munka közben beszakítja a szomszéd kerítését, az nem közlekedési kár, hanem munkavégzési kár – arra a kgfb nem fizet, arra vállalkozói vagy mezőgazdasági felelősségbiztosítás való. A kizárások teljes térképét a kizárás-térkép mutatja.

Zárt terület, saját föld, telephely: mikor nem kell – és mi a kockázat

A Gfbt. 4. § (8) bekezdése szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki azokra a gépjárművekre, amelyek közutakon való használata nem megengedett, vagy amelyeket kizárólag olyan területen használnak, ahová a belépés korlátozott. Az üzemen belül mozgó targonca, a bekerített telephelyen dolgozó rakodó vagy a soha közútra nem vitt, zárt pályán használt quad tehát mentesülhet. A kivétel szűk: a „kizárólag” szó a lényeg. A saját szántó nem elzárt terület, és a két tábla közötti közúti átállás már közúti használat.

A másik fontos pont, hogy a „nem kell biztosítás” nem jelenti azt, hogy „nincs felelősség”. A 35. § (1) bekezdése szerint a Kártalanítási Számla megtéríti a károsultnak azt a kárt is, amelyet a 4. § (8) bekezdése szerinti, illetve a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okoztak Magyarország területén – a 4. § (9) bekezdése csak az elzárt területen, közúti használatra nem engedélyezett járművel okozott kárt veszi ki. A kifizetett összeget a Számla kezelője a 34. § (1a) bekezdése alapján az üzemben tartótól vagy a vezetőtől visszakövetelheti. A tét tehát ugyanaz, mint az autónál: a biztosítás nélkül okozott kárt végül a károkozó fizeti; erről a kgfb nélküli tétekről szóló cikk szól. A ritkán, szezonálisan használt jármű kgfb-jének észszerűsítésére – kivonás, határozott tartam – a veterán- és hobbi-autóról szóló cikk logikája itt is alkalmazható.

Mit tegyen a gyakorlatban

• Nézze meg a jármű okmányát. Forgalmi engedély, lassú jármű vagy quad igazolólapja, kategória – ez dönti el, melyik szerződéstípus jöhet szóba, és kell-e hatósági jelzés.
• Döntse el őszintén, jár-e közúton. Ha igen – akár évente néhányszor –, a kgfb-t a használat kezdetétől kell megkötni; a nyilvántartott, biztosítás nélküli járműre fedezetlenségi díj is jöhet.
• Munkagépnél gondoljon a második rétegre. A munkavégzés közbeni kárra a kgfb nem fizet – arra felelősségbiztosítás kell.
• Zárt területi használatnál dokumentáljon. Ha a mentesülésre hivatkozik, legyen egyértelmű, hogy a jármű tényleg nem hagyja el a területet.

Ha a saját gépparkjára szabott kérdése van, segítek, amiben tudok: az ajánlatkérést és a papírmunkát elkészítem, ha szól – a kötelezettség megítélése azonban a jármű okmányán és a tényleges használat módján múlik, és a biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény.

Kérdés a saját traktorára, quadjára vagy munkagépére szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →

Források

• Gfbt. (2009. évi LXII. tv.) 3. § 8., 10., 35. pont, 4. § (1), (8)–(9), 15. § f), 16. §, 34. § (1a), 35. § (1) – gépjármű fogalma, biztosítási kötelezettség, kivételek, Kártalanítási Számla
• MNB – Pénzügyi Navigátor: Érvényes szabályok a kgfb rendszerében (biztosítási kötelezettség, fedezetlenségi díj)
• MABISZ – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
• 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 2. § (1) – a bonus-malus hatálya: személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató

Kapcsolódó cikkek

• Veterán- és hobbi-autó: kgfb a ritkán használt járműre
• Utánfutó és pótkocsi: kell rá külön kgfb?
• Elektromos roller, segédmotor, e-bike: mikor kell kgfb – és mikor nem?
• Mikor nem fizet a kötelező? Kizárás-térkép a saját kártól a ritka szabályokig