Külföldi rendszámú autó itthon: szabályok és kgfb

„Az autó osztrák rendszámos, a nővéremé, de én járok vele Budapesten.” „Hazaköltöztem Németországból, a kocsi egyelőre német papírokkal megy.” „Szlovák cégnél dolgozom, a céges autót itthon is használom.” Három élethelyzet, két közös kérdés: szabad-e így közlekedni, és mi van a biztosítással? Alkuszként azt látom, hogy a kettő rendre összekeveredik, pedig két külön szabályrendszerről van szó: a rendszám a közúti közlekedési törvény és a közlekedési igazgatási hatóság világa, a kötelező biztosítás pedig ahhoz az országhoz tartozik, amelyik a rendszámot kiadta. Ez a cikk a kettőt egymás mellé teszi, és végigmegy a tipikus eseteken.

Röviden:

A Kkt. 25/B. §-a szerint a belföldi üzembentartó járműve és a belföldi lakóhelyű vezető által vezetett jármű főszabályként csak magyar rendszámmal vehet részt a forgalomban; a kivételeket – külföldi szokásos tartózkodási hely, hat hónapon belül összesen legfeljebb 60 napos használat az üzembentartó írásos hozzájárulásával, külföldi üzembentartótól munkavégzéshez kapott jármű – okirattal kell igazolni.
A kgfb a rendszámot kiadó ország rendszeréhez tartozik: a külföldi rendszámú autóra a külföldi kötelező biztosítás él, amely Magyarországon is fedez; magyar kgfb a magyar forgalomba helyezéssel válik kötelezővé – a kint vásárolt, hazahozott autóra a Gfbt. 4. § (7) bekezdésének 30 napos szabálya ad hidat.
A szankció a Kkt. 20. §-a szerinti közigazgatási bírság, amely a rendőrség tájékoztatója szerint a forgalmi engedély és a rendszámtáblák elvételével is jár; biztosítási oldalon a fő kockázat a kinti biztosító felé be nem jelentett tartós magyarországi használat és a közben megszűnő kinti fedezet.

Két külön rendszer: a rendszám joga és a biztosítás joga

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a jármű „telephelyéhez” kötődik. A Gfbt. 3. §-a szerint a gépjármű telephelye szerinti ország az, amelynek hatósága a járművet hatósági jelzéssel – rendszámmal – ellátta, a 4. § (1) bekezdése szerint pedig a magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a törvény szerinti – a magyar piacon kgfb-t kínáló – biztosítóval kgfb-t kötni és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Egyrészt tehát a külföldi rendszámú autóra nem a magyar kgfb-szabályok vonatkoznak: a kötelező biztosítását a rendszámot kiadó ország joga szerint kell megkötni és fenntartani, a magyar kötvénynyilvántartás nem is látja, fedezetlenségi díj sem keletkezik rá. Másrészt a külföldi kötelező biztosítás Magyarországon is érvényes: az uniós gépjármű-biztosítási irányelv (2009/103/EK) szerint a kgfb egyetlen díj ellenében az Unió egész területén fedez. A kérdés tehát nem az, hogy kell-e magyar kgfb a külföldi rendszámú autóra – egy lentebb tárgyalt kivételtől eltekintve erre nincs is mód –, hanem hogy meddig maradhat az autó külföldi rendszámon, és mit szól a külföldi biztosító a tartós magyarországi használathoz.

Meddig szabályos külföldi rendszámmal járni? A Kkt. 25/B. §-a

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 25/B. §-a a kiindulópont. Főszabálya szerint a jármű a közúti forgalomban magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, ha az üzembentartója belföldi üzembentartó, vagy ha a vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik. Belföldi üzembentartó lényegében az, akinek a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy székhelye itthon van – a szabály tehát nem a rendszámot nézi, hanem az embert. A belföldi lakóhelyű vezetőre a törvény kivételeket nevesít: nem kell magyar rendszám, ha a vezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van; ha a járművet hat hónapon belül összesen legfeljebb 60 napig használja itthon – a rendőrség tájékoztatója is ezt a keretet adja meg –, és ehhez az üzembentartó okiratba foglalt nyilatkozattal hozzájárult, amely a birtokbaadás időpontját és a használati jogosultság időtartamát is tartalmazza; vagy ha a járművet külföldi üzembentartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra. E feltételeket ellenőrzéskor – a rendőrség tájékoztatója szerint szűk határidőn belül utólag is – közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, magyar nyelven vagy fordítással. (A hatályos szöveg a jogszabályban; az összefoglaló a törvény szerkezetét követi.)

A három élethelyzet így olvasható le. A külföldön élő családtag kölcsönadott autója rövid, alkalmi használatra rendben lehet – írásos, dátumozott nyilatkozattal, a hat hónapon belüli 60 napos keret betartásával; tartós, mindennapi használatra nem erre találták ki a kivételt. A külföldön élő, hazajáró ingázó esete a szokásos tartózkodási helyén múlik: ha igazolhatóan kint él, a kinti rendszám rendben van, de az igazolást ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni. A hazatelepülő, aki a saját kinti autóját hozza, a hazaköltözéssel belföldi üzembentartóvá válik – nála a kérdés az, mennyi idő van a magyar forgalomba helyezésre; a rendőrség tájékoztatója szerint a belföldi üzembentartóvá válástól számított 60 napon belül kell kezdeményezni a jármű származás-ellenőrzését és magyarországi forgalomba helyezését – a hatályos határidőt a kormányablaknál érdemes megerősíttetni –, a biztonságos olvasat pedig az, hogy a forgalomba helyezést a hazaköltözés után késedelem nélkül érdemes elindítani. Aki viszont csak az olcsóbb biztosítás vagy adó miatt tart egy autót külföldi rendszámon, miközben itt él és itt használja, a főszabályt sérti. Egy finomítás: az Európai Bíróság a C-583/14. sz. Nagy-ügyben (2015) kimondta, hogy uniós jogba ütközik, ha a belföldi lakostól a más tagállamban élő üzembentartótól kapott autó jogszerű használatának igazolását kizárólag a helyszínen követelik meg, és ennek hiányában kimentés nélkül bírságolnak. Ez nem teszi szabaddá a tartós külföldi rendszámos közlekedést, de az alkalmi, okirattal alátámasztott használat uniós szinten védett helyzet.

Kell-e magyar kgfb – és mikortól?

Amíg az autó jogszerűen külföldi rendszámon van, a külföldi kötelező biztosításnak kell élnie, és az Magyarországon is fedez. Magyar kgfb akkor válik kötelezővé, amikor a jármű magyar rendszámossá válik: a Gfbt. 4. § (2) bekezdése szerint a biztosítási kötelezettség a mindenkori üzembentartót a gépjárműhasználat kezdetétől terheli, az (5) bekezdés szerint ideiglenes rendszám esetén annak érvényességi idejére is. A forgalomba helyezéshez a kgfb meglétét jellemzően igazolni kell, ezért a magyar szerződést a kormányablakos ügyintézés napjára időzítve érdemes megkötni – a kinti biztosítást pedig csak ezután megszüntetni, hogy egyetlen napra se maradjon az autó fedezet nélkül.

Egy nevesített kivétel épp a kint vásárolt és hazahozott autóra szól: a Gfbt. 4. § (7) bekezdése szerint ha valaki más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonjogát szerzi meg, és a jármű rendeltetési helye Magyarország, a jármű rendelkezésére bocsátásától számított 30 napra köteles biztosítást kötni – választása szerint magyar biztosítóval vagy a telephely szerinti tagállam biztosítójával. Ez a híd a vásárlás és a magyar forgalomba helyezés közötti időszakra. Még egy fontos szál: a külföldön szerzett kármentes évek a magyar bonus-malus besorolásnál igazolással beszámíthatók – a menetet a külföldi kármúlt elismertetéséről szóló cikk írja le –, ezért a kinti biztosítótól a megszüntetéskor kérjen kártörténeti igazolást.

Mi a szankció – hatósági és biztosítási oldalon?

Hatósági oldalon a Kkt. 20. § (1) bekezdése bírsággal fenyegeti a magyarországi illetőségű személynek a külföldi hatósági jelzésű jármű belföldi használatára vonatkozó szabályok megsértését; a bírság mértékét a törvény és a bírságrendelet (156/2009. Korm. rendelet) határozza meg, és a rendőrség tájékoztatója szerint az intézkedő rendőr a jármű forgalmi engedélyét és rendszámtábláit – átvételi elismervény ellenében – el is veszi (326/2011. Korm. rendelet). A bírság a forgalomba helyezés kötelezettségét nem váltja ki: az autót honosítani kell, ami regisztrációs adóval (2003. évi CX. törvény), eredetvizsgálattal és forgalomba helyezés előtti vizsgálattal jár a 326/2011. Korm. rendelet szerint.

Biztosítási oldalon a kockázat csendesebb, de nem kisebb. A külföldi kgfb a kinti jog és feltételek szerint él: több országban és biztosítónál a jármű szokásos üzemben tartási helyének tartós megváltozása közlendő körülmény, a kinti nyilvántartási szabályok pedig a lakóhely-változás után a regisztráció megszüntetését is előírhatják – ez országonként eltér, ezért érdemes a kinti biztosítónál írásban rákérdezni. Ha a kinti biztosítás közben megszűnik – például mert a kinti címre küldött díjfelszólítás nem ér el senkit –, biztosítatlan járművel közlekedik: a károsultat a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla rendszere védi, a kifizetett összeget azonban a károkozón, illetve az üzembentartón keresik. Egy itthoni kár menetét kinti biztosítással a zöldkártya-cikk írja le – fordított irányból.

Mit tegyen a gyakorlatban

Rokon vagy barát kinti autóját használja alkalmanként: kérjen dátumozott, aláírt nyilatkozatot a birtokbaadás napjával és a használat időtartamával, magyar fordítással, és tartsa az autóban a zöldkártyával együtt; a hat hónapon belüli 60 napos keretet ne lépje túl.
Külföldön él, de rendszeresen hazajár: legyen Önnél a kinti lakóhelyet igazoló okirat.
Hazatelepül a saját autójával: a magyar kgfb-t a forgalomba helyezés napjára kösse, a kinti szerződést csak utána mondja fel, és kérjen kártörténeti igazolást. A sorrendet a hazatérés-cikk részletezi.
Kint vásárolt, hazahozott autó: az átvételtől számított 30 napra a Gfbt. 4. § (7) bekezdése szerint kössön biztosítást magyar vagy kinti biztosítóval, majd jöhet a honosítás és a végleges magyar kgfb; a magyar oldalt az adásvételi teendők cikk írja le.
Céges külföldi autó munkavégzéshez: kérjen a munkáltatótól a használatról szóló okiratot.

Alkuszként a biztosítási oldalon tudok segíteni: ha a forgalomba helyezés előtt szól, a magyar kgfb-ajánlatok összevetését és a külföldi kármúlt beszámításához szükséges papírmunkát elkészítem; ha a kinti biztosító feltételeinek értelmezésében elakad, segítek, amiben tudok. A hatósági eljárás – kormányablak, regisztrációs adó, vizsgák – az Ön dolga marad; ott a kormányablak tájékoztatója a mérvadó.

Kérdés a saját autója és rendszáma helyzetére szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →

Források

A cikk tájékoztató jellegű, általános információkat tartalmaz, nem minősül ajánlattételnek vagy biztosítási tanácsadásnak. A biztosítási szerződések pontos tartalmát a biztosítók mindenkori szerződési feltételei határozzák meg. A külföldi rendszámú járművek használatának és forgalomba helyezésének hatósági szabályai (Kkt., 326/2011. Korm. rendelet) és a külföldi biztosítás feltételei országonként és esetenként eltérnek – konkrét ügyben a kormányablak tájékoztatása és a külföldi biztosító írásos állásfoglalása a mérvadó.

Külföldi rendszámú autó itthon: meddig szabályos, kell-e magyar kgfb, és mi a szankció?