A kárbejelentés után a leggyakoribb kérdés: mikor jön a pénz? A kgfb-ben ez nem a biztosító jóindulatán múlik – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) napokban és hónapokban mért határidőket ír elő. Csakhogy ezek a határidők nem egyetlen naptól futnak, és nem mindegyik a kifizetésről szól. Alkuszként azt látom, hogy a „nem fizetnek” panasz mögött gyakran az áll, hogy egy irat hiányzik, vagy a károsult nem tudja, melyik határidő mikortól számít. Ez a cikk sorba rakja őket – a bejelentéstől a kamatig.
- A Gfbt. 31. §-a szerint a biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen iratok beérkezésétől 15 napon belül, de legkésőbb az igény benyújtásától számított három hónapon belül köteles indokolt kártérítési javaslatot tenni vagy indokolt választ adni.
- Az elfogadott javaslat vagy a jogerős ítélet után a megállapított összeget 15 napon belül kell kifizetni; a kártérítés a Ptk. szerint a károsodáskor esedékes, ezért késedelemnél kamat követelhető.
- A határidők betartását az MNB fogyasztóvédelmi eljárásban vizsgálhatja, az összegvitát viszont nem dönti el – arra a biztosítói panasz, a Pénzügyi Békéltető Testület és a bíróság való.
Az első határidők az Önéi: a bejelentés
A kárrendezés órája a bejelentéssel indul. Vétlen károsultként a Gfbt. 29. §-a szerint a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell bejelentenie a károkozó biztosítójánál; a menetet a károsulti kárigény lépései cikk írja le. A károkozó oldalán szigorúbb a szabály: a biztosított a káreseményt – az adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával – a Gfbt. 30. §-a szerint 5 munkanapon belül, írásban köteles a saját biztosítójánál bejelenteni. A késedelem nem automatikus elutasítás: a károsulti 30 napos határidőhöz a Gfbt. nem fűz jogvesztést, a károkozó oldalán pedig a biztosítási jog általános elve szerint (Ptk. 6:453. §) a késedelmes bejelentés akkor jár hátránnyal, ha emiatt lényeges körülmény válik kideríthetetlenné – a kgfb-ben ezt a biztosító a Gfbt. 34. §-a szerinti, nem szándékos mulasztásnál legfeljebb 500 ezer forintos visszakövetelésként érvényesítheti a biztosítottal szemben. De a késés a bizonyítást nehezíti, és minden nap, amit Ön vár, a három hónapos határidőt is későbbre tolja.
A második, amit Ön ad: az iratok. A 15 napos határidő „a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől” számít – a baleseti bejelentő, a forgalmi engedély, a jogosítvány, a rendőrségi iratok, a fotók és a számlák nélkül nem indul. Mi kell pontosan, azt a kárbejelentési dokumentum-lista szedi össze.
Kárfelvétel: a törvény hallgat, a biztosítók vállalnak
A szemle időpontjára a Gfbt. nem ad napokban mért határidőt. A biztosítók kárrendezési tájékoztatói viszont saját vállalást tartalmaznak: több biztosító azt írja, hogy a befogadott bejelentés után három munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a szemle egyeztetésére, mások lépésenként adnak meg egy-két munkanapot. Ez biztosítónként eltér, és az adott biztosító tájékoztatójában ellenőrizhető – érdemes elolvasni, mert a saját vállalását a biztosítón számon lehet kérni. Szemle előtt ne javíttasson, a sérülést fotózza le; ha a bontásnál rejtett sérülés kerül elő, a pótszemlére jellemzően ugyanezek a vállalások vonatkoznak.
15 nap és három hónap: mit ír elő a Gfbt. 31. §-a
Ez a kárrendezés kulcsszabálya. A biztosító (és a Kártalanítási Számla kezelője) köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, „de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül” a károsultnak:
- kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni, ha a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként, a kamatra vonatkozó tájékoztatással együtt összegszerűen megállapította; vagy
- indokolással ellátott választ adni az igényben foglalt egyes követelésekre, ha a felelősséget nem ismeri el, az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
Két dolog következik ebből. Az egyik: a három hónap akkor is telik, ha a biztosító még vár valamire – például a saját ügyfele nyilatkozatára –, tehát a „függőben tartás” nem határidő nélküli állapot. A másik: a válasz lehet nemleges vagy részleges, de indokoltnak kell lennie, és ez az indokolás az, amivel szemben Ön érvelhet. Ezért érdemes az igényt írásban, dátumozva, jogcímenként benyújtani: így egyértelmű, mikortól fut a három hónap. Hogy miből lesz jellemzően vita, azt a gyakori vita- és elutasítási okok cikk mutatja.
A kifizetés: 15 nap az elfogadástól
A Gfbt. 32. § (3) bekezdése szerint a biztosító egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül köteles a károsultnak megfizetni. Ez számon kért határidő: az MNB 2025. február 21-én kelt fogyasztóvédelmi határozatában (H-FK-II-B-6/2025) bírságot szabott ki egy biztosítóra, mert a javaslat elfogadása után három hét múlva intézkedett a kifizetésről. Ha a kár egy része nem vitatott, kérheti annak kifizetését a vitatott rész rendezése előtt – egyes biztosítók gyakorlata, hogy előleget fizetnek a szakértő által kalkulált összegre; ez azonban nem törvényi kötelezettség, hanem biztosítónként eltérő gyakorlat.
A kamat sem kegy: a Ptk. 6:532. §-a szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztével esedékes, a késedelmi kamat mértékét a Ptk. 6:48. §-a a jegybanki alapkamathoz köti, a kártérítési javaslatnak pedig a Gfbt. 31. §-a szerint a kamatra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. Ha a javaslatból ez hiányzik, kérdezzen rá.
Ha csúszik: a panaszút lépései
Ha a határidő lejárt, és se javaslat, se indokolt válasz nem érkezett, a sorrend a következő:
- Írásos megkeresés a biztosító felé a Gfbt. 31. §-ára és a saját dátumaira (bejelentés, iratok beérkezése) hivatkozva.
- Panasz a biztosítónál: az írásbeli panaszra 30 napon belül indokolással ellátott választ kell adnia (437/2016. Korm. rendelet).
- MNB fogyasztóvédelmi bejelentés a határidők megsértése miatt – az MNB a szabályok betartását vizsgálja, az egyedi kárvitát nem dönti el.
- Pénzügyi Békéltető Testület fogyasztóként, vagy bíróság. Az időt tartsa szem előtt: a veszélyes üzemi felelősségen alapuló igény a Ptk. 6:538. §-a szerint három év alatt évül el.
A kárrendezés elsődleges útja a biztosító kárvonala. Elakadt ügynél segítek, amiben tudok – az ügyfél megbízásából járok el, a biztosítónál Ön helyett nem érvelek és jogi képviseletet nem adok. Hogy ez pontosan mit jelent, azt az alkusz szerepéről szóló cikk írja le.
Kérdés a saját kárügye határidőire szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Gfbt. (2009. évi LXII. tv.) 29–32. § – bejelentés, kártérítési javaslat, kifizetés
- Ptk. (2013. évi V. tv.) 6:48., 6:453., 6:532., 6:538. §
- MNB H-FK-II-B-6/2025. határozat – kifizetési határidő megsértése
- 437/2016. Korm. rendelet – panaszkezelés, 30 napos válasz
- Generali – kgfb kárrendezési tájékoztató (kapcsolatfelvétel 3 munkanapon belül)
- MNB – Pénzügyi Békéltető Testület
