Minden év végén megszaporodnak a „mi változik a kötelezőben jövőre?” keresések, és a hírek is szívesen ígérnek fordulatot. Alkuszként azt látom, hogy ebből gyakran félreértés lesz: az ügyfél január 1-jét vár, mint fordulónapot, pedig a saját szerződése mondjuk május 14-én fordul; vagy új szabályt keres ott, ahol csak a díjtarifa és a fedezetlenségi díjtábla újult meg – ahogy minden évben. Ez a cikk ezért két dolgot tesz. Először őszintén elválasztja, mi az, ami 2026-ban valóban új, és mi az, ami évről évre ismétlődik. Utána egy helyre gyűjti a 2026-ban hatályos kgfb-határidőket és -szabályokat, hogy ne kelljen öt cikkből összerakni. Díjszámot nem írok: az biztosítónként, autónként és üzembentartónként más, és a nyilvános díjhirdetésekből bármikor kiolvasható.
A kgfb kereteit a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) adja. A cikk írásakor hatályos szövegében az ügyfeleket érintő alapvető határidők – az évfordulós felmondás, a díjnemfizetés türelmi ideje, a fedezetlenségi díj logikája, a kártörténeti nyilvántartás – nem változtak az előző évekhez képest; a Gfbt. cikkíráskor hatályos szövegében nem találtam 2026. január 1-jével hatályba lépő, az egyéni autósok határidőit átíró módosítást. Ha év közben mégis születik ilyen, azt a Nemzeti Jogszabálytárban és az MNB oldalán érdemes ellenőrizni, nem hírportálok címeiben.
Ami viszont 2026-ban is megújul, az három dolog, és egyik sem jogszabály-módosítás. Az első a biztosítók díjtarifája: a kgfb-díjakat a biztosítók nyilvánosan hirdetik ki, és a meghirdetett díjat kötelesek alkalmazni – ennek rendjét a díjhirdetésről szóló cikk írja le. A második a fedezetlenségi díj: a biztosítás nélküli napokra fizetendő díj 2026-os tábláját a MABISZ közzétette, ezt a Kártalanítási Számla kezelőjeként évente megteszi. A harmadik a saját bonus-malus besorolása, amely az évfordulón a kártörténeti nyilvántartás alapján számítódik újra. Ha tehát valaki azt kérdezi, „mi változik 2026-ban”, a legpontosabb válasz: a díja, a fedezetlenségi díjtábla és a besorolása – a szabályok, amelyek ezeket mozgatják, nem.
A kgfb biztosítási időszaka egy év, a szerződés határozatlan tartamú, és minden szerződésnek saját évfordulója van: a kockázatviselés kezdetének napja. Az egykor általános január 1-jei forduló ma már jellemzően a régebbi, illetve a flottás szerződésekre jellemző – hogy ez Önt érinti-e, azt az év végi kampányidőszakról szóló cikk segít eldönteni. Az évforduló a legfontosabb dátum: a Gfbt. 7. § (1) bekezdése szerint a szerződést bármelyik fél – az üzembentartó és a biztosító is – a biztosítási időszak utolsó napjára, azt legalább 30 nappal megelőzően, írásban (az üzembentartó a biztosítóval való megállapodás alapján elektronikus úton is), indoklás nélkül mondhatja fel; a biztosítási időszak a határozatlan tartamú szerződéseknél a 17. § szerint egy év. A felmondás a Gfbt. szerint a másik félhez való beérkezéssel válik hatályossá, ezért a 30 nap a beérkezésre vonatkozik, nem a postára adásra – az írásbeli, visszaigazolt út a nyugodt. A következő időszak díjáról a biztosító a Gfbt. 17. § (4) bekezdése szerint legkésőbb az évforduló előtti 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztat, megjelölve az évforduló napját és a várható díjat – ezt nem az alkusz küldi, és nem az alkusz figyeli: ha az évforduló előtt szól, az összevetést és a papírmunkát elkészítem. Hogy hol találja a saját évfordulóját, azt a három biztos helyről szóló cikk mutatja.
Évközben két ok ad váltási lehetőséget: az érdekmúlás és a díjnemfizetés. Érdekmúlás – a Gfbt. 7. § (3) bekezdése szerint a jármű forgalomból kivonása vagy az üzembentartó személyének változása, például eladás – esetén a szerződés megszűnik, a vevőnek pedig a Gfbt. 4. § (4) bekezdése szerint a tulajdonjog átszállása után haladéktalanul – a gyakorlatban a birtokbavétel napjától – saját kgfb-t kell kötnie; évközi megszüntetésre ezen kívül csak a felek közös megegyezésével van mód. Ez a szabály sem változott 2026-ra.
A kgfb-nél a díjkésedelem nem azonnali megszűnést jelent, de a türelmi idő rövid, és a vége kemény. A Gfbt. 21. § (4) bekezdése szerint ha az esedékes díjat nem fizetik meg, a biztosító az esedékességtől számított 30. napig – a következményekre figyelmeztetve, igazolható módon – felszólítást küld, az esedékességtől számított 60 napos póthatáridővel; ha a díj a türelmi idő alatt sem érkezik be, a szerződés az esedékességtől számított 60. napon megszűnik. Ez a 60 nap nem fedezetlen idő – a biztosító ez alatt a kgfb alapján még helytáll –, de utána a jármű biztosítatlan. A díjnemfizetéssel megszűnt kgfb-szerződésre a Gfbt. nem helyreállítást, hanem újrakötést ír elő: az 5. § (2) bekezdése szerint az adott biztosítási időszak hátralévő részére új szerződést kell kötni, és az ajánlatot kizárólag az a biztosító fogadhatja el – és köteles is elfogadni –, amelynél a szerződés díjnemfizetéssel megszűnt; a hátralévő időszak díját a 21. § (6) bekezdése szerint a kötéskor kell megfizetni. A részleteket a díjkésedelemről szóló cikk írja le.
A biztosítás nélküli napokért fedezetlenségi díj jár, amelyet az új szerződést kötő biztosító szed be a MABISZ által kihirdetett tarifa szerint, naptári naponként. A 2026-os tábla a MABISZ honlapján nyilvános; számot nem írok ide, de a logika a lényeg: a fedezetlenségi díj mértéke a piaci díjaknál jellemzően lényegesen magasabb, tehát a „majd pár hét csúszással kötök újat” a legdrágább megoldás. Fontos azt is tudni, hogy fedezetlenségi díj akkor is felmerül, ha az autó csak állt az udvaron: a Gfbt. szerinti kötelezettség a forgalomban tartáshoz kötődik, nem a használathoz – a nem használt járműnél az ideiglenes forgalomból kivonás az egyetlen szabályos út.
A bonus-malus rendszert a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet szabályozza: 15 osztály (M04-től A00-n át B10-ig), kármentes megfigyelési időszak után egy osztálynyi előrelépés, kifizetett kár után visszasorolás. A besorolást a biztosító a központi kártörténeti nyilvántartásból látja, papír-igazolást itthon nem kér; a besorolás az üzembentartóé, ezért autócserénél vele megy, a második autóra viszont nem másolható. Ebben sem hozott 2026 szabályváltozást – ami évente változik, az a saját besorolása, amelyet az évfordulós értesítőben érdemes ellenőrizni, mert az elírt vagy hiányzó kártörténeti adat díjban mérhető.
Belföldön a kgfb fennállását a hatóság a központi kötvénynyilvántartásból ellenőrzi, a kötvényt a gyakorlatban nem kérik az autóban – a kötvényt vagy a díjigazolást azért érdemes elérhetőnek tudni, mert kárnál és adategyeztetésnél kéznél jön. Az EGT országaiban a rendszám igazolja a biztosítást, egyes országokhoz zöldkártya kell, amelyet a biztosító jellemzően díjmentesen ad. Az adategyeztetési levelek – biztosítótól vagy a MABISZ-tól – nem reklámok: eltérő rendszám-, üzembentartó- vagy címadatra figyelmeztetnek, és ha nem válaszol rájuk, a rendszer biztosítatlannak láthatja a járművet, fedezetlenségi díjjal a végén. A mikromobilitási eszközök – e-roller, segédmotor – kgfb-kötelezettsége külön téma, amelyet az e-rollerről és segédmotorról szóló cikk tárgyal: ott a jármű jogi besorolása dönt, nem az, hogy 2026 van.
Ne a naptári évet nézze, hanem a saját évfordulóját, és írja fel a hozzá tartozó két dátumot: az évforduló előtti 30. napot (eddig kell beérkeznie a felmondásnak) és az értesítő várható érkezését. Az értesítőben három sort nézzen meg: a díjat, a bonus-malus besorolást és a jármű-, üzembentartó-adatokat. Ha a díj nőtt, vagy a besorolás nem stimmel, van ideje versenyeztetni és írásban felmondani – a felmondást, az új ajánlat aláírását és az adatok közlését azonban csak Ön teheti meg, ezt az alkusz nem veheti át. Ha nehezen látja át, melyik szabály érinti a saját helyzetét, segítek, amiben tudok: az ajánlati táblát, a határidőket és a kötvény-ellenőrzést elkészítem, ha az évforduló előtt szól.
Kérdés a saját évfordulójára szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Független alkuszként a biztosítók versenyeznek Önért, nem fordítva. A tanácsadásért nem számítok díjat.