A szemle megvolt, megérkezett a kártérítési javaslat – és az összeg jóval alacsonyabb, mint amennyit a szerviz a javításért kért. A kgfb-kárügyek leggyakoribb összegszerűségi vitája ez, és a legtöbbször nem arról szól, hogy valaki csalna: két különböző számítás két különböző kérdésre válaszol. Alkuszként azt tapasztalom, hogy aki érti a két út logikáját, az jobb döntést hoz, és kevesebbet veszít a részleteken. Ez a cikk a számla nélküli és a számlás kárrendezés különbségét, a rés okait és a pótszemle szerepét mutatja be.
- Számla nélkül a biztosító a saját kalkulációja szerinti, áfa nélküli (nettó) összeget fizeti; a bruttó, tényleges javítási költséget a Gfbt. 32/A. §-a szerint csak szabályos, tételes számla ellenében térítheti meg.
- A szerviz drágább ajánlata és a kalkuláció közti rés jellemzően az óradíjból, az alkatrészárból, a javítás–csere kérdéséből és az „új a régi helyett” értékemelkedés levonásából adódik – ezek tételesen kikérhetők és vitathatók.
- A pótszemle nem formaság: ha a bontásnál rejtett sérülés kerül elő, a javítás folytatása előtt kell kérni – a biztosítók tájékoztatói szerint az elmaradt pótszemle hátránya a károsultat terheli.
Két út, két logika: kalkuláció és számla
A számla nélküli – kalkulációs, egyes biztosítóknál „egyezséges” – kárrendezésnél a biztosító szakértője a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján, kalkulációs programmal számolja ki a helyreállítás költségét: alkatrész-katalógusárból, normaidőből és a biztosító által alkalmazott óradíjból. Az így kapott összeget a biztosítók tájékoztatói szerint áfa nélkül, nettó módon fizetik ki, és a pénz felhasználását nem kötik meg: javíttathat olcsóbban, saját szerelőnél, vagy egyáltalán nem. Ez a Ptk. 6:527. §-ának logikája – a kárt pénzben kell megtéríteni. Az út rövidebb és kevesebb papírral jár, cserébe nettó, átlagos óradíjjal és jellemzően a szakértő által választott alkatrészárral számol. Egy dologra figyeljen: mit ír alá. Egyes biztosítóknál az egyezségi ajánlat elfogadása a kárügy lezárását jelenti, másoknál kifejezetten nem jelent lemondást a további kárigényről – ez biztosítónként eltér, a szöveg az irányadó.
A számlás kárrendezésnél a szerviz megjavítja a járművet, és a tényleges költséget az üzembentartó vagy a tulajdonos nevére kiállított számla alapján, áfával együtt téríti a biztosító. Ennek jogszabályi feltétele is van: a Gfbt. 32/A. §-a szerint a biztosító a helyreállítás költségeinek áfával növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a számla tartalmazza a munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, és megfelel a számviteli törvénynek. A biztosító a számlát a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített javítási technológiához méri; egyes biztosítók a kalkulált összeget előlegként kifizetik, a különbözetet pedig a számla ellenőrzése után rendezik. Áfa-visszaigénylésre jogosult cégnek a számlás úton is jellemzően csak a le nem vonható áfa-rész jár: tehergépjárműnél ez jellemzően nulla, személygépkocsi javításánál – az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése miatt – az áfa fele.
Miből lesz a rés a szerviz ajánlata és a kalkuláció között?
- Óradíj. A kalkuláció a biztosító tájékoztatója szerint hazai átlagos javítóipari óradíjjal számol; a márkaszerviz óradíja ennél magasabb lehet.
- Alkatrészár. Gyári, utángyártott vagy bontott alkatrész, forgalmazói listaár vagy szervizár – a két kalkuláció nem feltétlenül ugyanabból indul ki.
- Javítás vagy csere. A szakértő javíthatónak ítélhet egy elemet, amelyet a szerviz cserélne; a technológia kérdése vitatható, de indokolni kell.
- Értékemelkedés levonása. A Ptk. 6:522. § (3) bekezdése szerint a kártérítést csökkenteni kell a károkozásból származó vagyoni előnnyel – ha egy kopott alkatrész helyére új kerül, a biztosítók az új és a régi alkatrész közötti indokolt értékkülönbséget levonhatják, jellemzően a kopó alkatrészeknél.
Mindegyik tétel kikérhető: a Gfbt. 31. §-a „kellően megindokolt” kártérítési javaslatot ír elő, ezért a tételes kalkulációt írásban kérje el, és a szerviz ajánlatával sorról sorra vesse össze. A rés így a legtöbbször néhány konkrét tételre szűkül, amelyről már lehet érdemben beszélni. A gyakori vitapontokat és a megelőzést a vita- és elutasítási okok cikk foglalja össze.
Számlás út: mire figyeljen, hogy a bruttó tényleg megtérüljön
A Ptk. 6:522. § (2) bekezdése a hátrány kiküszöböléséhez „szükséges” költségeket rendeli megtéríteni, a 6:525. § pedig kárenyhítési kötelezettséget ír elő – a biztosító tehát az indokolt költséget téríti, nem bármilyen árat. A márkaszerviz választása önmagában nem indokolatlan, különösen újabb, garanciális járműnél, de a szokásostól jelentősen eltérő ár vitát szülhet. A gyakorlati sorrend: javítás előtt egyeztessen a szervizzel, hogy a jegyzőkönyv szerinti technológiával dolgozzon, a többletet előre jelezze, és a számla az üzembentartó nevére, tételesen készüljön. Sok szerviz kárrendezési meghatalmazással közvetlenül a biztosítóval számol el – ez kényelmes, de a végén Önnek kell tudnia, mit fizettek ki és mit nem. A beadandó iratokat a kárbejelentési dokumentum-lista sorolja.
Külön jogcím az értékcsökkenés: a szakszerűen helyreállított jármű piaci értékének csökkenése, amelyet a biztosítók tájékoztatói szerint szakértői módszertan alapján – a jármű kora, futásteljesítménye, a sérülés mértéke és az előzménykárok figyelembevételével – állapítanak meg, és kisebb káreseményeknél nem jár. Ha nagyobb a kár és fiatalabb a jármű, kérdezzen rá.
Pótszemle: a rejtett sérülés útja
A kárfelvétel a látható sérüléseket rögzíti. Ha a bontásnál olyan sérülés kerül elő, amely a szemlén nem látszott, a javítás folytatása előtt kell jelezni – a biztosítónak vagy az első szemlét végző szakértői irodának – és pótszemlét kérni; egyes biztosítók fényképes pótszemlét is elfogadnak. A biztosítók tájékoztatói egyértelműek: a kártérítés meghatározásánál csak a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített sérüléseket veszik figyelembe, és „a pótszemle elmulasztásából származó hátrányok” a biztosítóra nem háríthatók át. A szerviznek tehát meg kell állnia, fotóznia, jelezni – ezt érdemes a munka megrendelésekor kikötni. A pótszemle egyeztetésére a biztosítók jellemzően ugyanazokat a munkanapos vállalásokat teszik, mint az első szemlére.
Döntés és vita: mit tegyen
Idősebb autónál, kisebb kárnál, megbízható saját szerelővel a kalkulációs út gyakran észszerű; újabb, garanciális járműnél, nagyobb kárnál, márkaszervizzel a számlás út adja vissza a tényleges költséget. Ha bizonytalan, kérje ki mindkét számot írásban – a tételes kalkulációt és a szerviz ajánlatát –, és hasonlítsa össze soronként, mielőtt bármit aláír. Ha a különbség nem oldódik fel, a sorrend: panasz a biztosítónál 30 napon belüli indokolt válasszal (437/2016. Korm. rendelet), majd fogyasztóként a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság; független igazságügyi szakértő véleménye saját költségen készül, de súlya van. A menetet a károsulti kárigény cikke írja le. A kárrendezés elsődleges útja a biztosító kárvonala; ha az ügy elakad, segítek, amiben tudok – a biztosítóval nem tárgyalok Ön helyett, az ügyfél megbízásából járok el.
Kérdés a saját kárügyére szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Gfbt. (2009. évi LXII. tv.) 31., 32/A. § – kártérítési javaslat, áfa térítése számla ellenében
- Ptk. (2013. évi V. tv.) 6:522., 6:525., 6:527. §
- Generali – kgfb kárrendezési tájékoztató (nettó/bruttó térítés, számla feltételei, pótszemle)
- K&H Biztosító – kgfb kárrendezési tájékoztató (számlás és számla nélküli út, pótszemle, értékcsökkenés)
- SIGNAL IDUNA – gépjármű kárrendezési tájékoztató (átlagos óradíj, értékkülönbség, pótszemle)
- 437/2016. Korm. rendelet – panaszkezelés, 30 napos válasz
